Pesti Srácok

Szöul főpolgármestere dél-koreai atombombát akar

Szöul főpolgármestere dél-koreai atombombát akar

Dél-Korea már nem követheti azt a célt, hogy egyszer atomfegyvermentessé teszik a Koreai-félszigetet; atomfegyvereket kell fejlesztenie az Észak-Koreával szembeni védelme megerősítésére – jelentette ki a Reuters hírügynökségnek adott exkluzív interjújában O Szehun, Szöul főpolgármestere.

A dél-koreai fegyverkezésről szóló, egyre élesedő közéleti vitához hozzászólva a politikus kifejtette:

O Szehun hozzátette:

PestiSracok facebook image

Megjegyezte: Észak-Korea több tucatnyi robbanófejjel rendelkezik, és már közel áll ahhoz, hogy nagyon kis méretű és könnyű taktikai nukleáris fegyvereket állítson elő.

A polgármester Jun Szogjol köztársasági elnök konzervatív Népi Erő Pártjának a tagja, és az egyik legbefolyásosabb politikus, aki következetesen és aktívan kiáll a dél-koreai nukleáris fegyverkezés mellett. Őt tartják a 2027-ben esedékes elnökválasztás esélyesének. Városvezetőként az ország 51 millió lakosának közel felét számláló Szöul teljes polgári védelmi gyakorlatait és apparátusát is felügyeli.

Sokan kételkednek abban Dél-Koreában, hogy az Egyesült Államok szükség esetén valóban meg akarná-e vagy meg tudná-e védeni az országot. Emiatt és az észak-koreai haderő gyors fejlődése miatt egyre több magas rangú dél-koreai tisztségviselő veti fel a nukleáris fegyverek fejlesztésének szükségességét. A másik, széles körben elterjedt javaslat az, hogy az Egyesült Államok telepítsen vissza Dél-Koreába atomfegyvereket, miután az 1990-es években kivonta őket onnan. O Szehun emlékeztetett arra, hogy elnökjelöltként Jun Szogjol is ez utóbbit szerette volna, de kormányon elkötelezte magát a félsziget atomfegyvermentessé tétele, illetve amellett, hogy az Egyesült Államokkal összehangolt, hagyományos fegyverekre és fokozott információcserére épülő védelmet épít ki.

A felmérések azonban O Szehun szerint azt mutatják, hogy a dél-koreai lakosság soha nem látott mértékben támogatja a saját nukleáris arzenál egykor elképzelhetetlen ötletét. A Data Research intézet március 1-jén közzétett közvélemény-kutatási eredménye szerint a dél-koreaiak több mint 70 százaléka támogatja, 27 százalékuk pedig ellenzi a nukleáris fegyverek fejlesztését. Emellett a megkérdezettek 59 százaléka véli úgy, hogy ha a Koreai-félszigeten háború törne ki, Észak bevetne nukleáris fegyvert.

A főpolgármester elárulta: az ukrajnai háború tapasztalatai erősítették meg abban a hitében, hogy a nukleáris fegyverek jelentik a leghatékonyabb elrettentő erőt Észak-Koreával szemben. O Szehun vitatta azon véleményeket is, amelyek szerint a nemzetközi szankciós politikával elérhetők az ország biztonsági célkitűzései. Szerinte egy dél-koreai atomprogram az észak-koreai haderőfejlesztés megfékezésére sarkallná az olyan nagyhatalmakat, mint Kína.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Yonhap

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

Bogár László a PS-nek: Túltenyésztett az emberiség, a legtöbbünktől már szabadulna a háttérhatalom - Ferkó Dániel kérdez (Videó)

Magyar ugar 2022 október 26.
2022 drámai év lesz – mondta még január elején Bogár László. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ki fog törni egy kegyetlen háború, ugyanakkor a mélyben zajló tektonikus mozgásokból következtetni lehetett arra, hogy kipattan a konfliktus. A világ forrong, narratívák világháborúja zajlik. A cél a fehér ember kultúrájának felszámolása. Bogár szerint azonban ennél sajnos többről is van szó; sarkos véleményt megosztva úgy fogalmazott, a világ „nemlétező” urai túltenyésztették az emberiséget, hogy mint munkaerőállatokat kihasználhassák. Mára viszont túl sokan lettünk, a technológia nagyon fejlett, nincs ránk szükség, a háttérhatalom szabadulna legtöbbünktől. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mit jelent a proliferálás, valamint az is, hogy bár nagyon szép lenne, hogy 8 milliárd ember nyugodtan, békében éljen egymás mellett, mégis úgy tűnik, hogy a világot irányító erőknek nem ez a célja.