Pesti Srácok

Szöul főpolgármestere dél-koreai atombombát akar

Szöul főpolgármestere dél-koreai atombombát akar

Dél-Korea már nem követheti azt a célt, hogy egyszer atomfegyvermentessé teszik a Koreai-félszigetet; atomfegyvereket kell fejlesztenie az Észak-Koreával szembeni védelme megerősítésére – jelentette ki a Reuters hírügynökségnek adott exkluzív interjújában O Szehun, Szöul főpolgármestere.

A dél-koreai fegyverkezésről szóló, egyre élesedő közéleti vitához hozzászólva a politikus kifejtette:

O Szehun hozzátette:

PestiSracok facebook image

Megjegyezte: Észak-Korea több tucatnyi robbanófejjel rendelkezik, és már közel áll ahhoz, hogy nagyon kis méretű és könnyű taktikai nukleáris fegyvereket állítson elő.

A polgármester Jun Szogjol köztársasági elnök konzervatív Népi Erő Pártjának a tagja, és az egyik legbefolyásosabb politikus, aki következetesen és aktívan kiáll a dél-koreai nukleáris fegyverkezés mellett. Őt tartják a 2027-ben esedékes elnökválasztás esélyesének. Városvezetőként az ország 51 millió lakosának közel felét számláló Szöul teljes polgári védelmi gyakorlatait és apparátusát is felügyeli.

Sokan kételkednek abban Dél-Koreában, hogy az Egyesült Államok szükség esetén valóban meg akarná-e vagy meg tudná-e védeni az országot. Emiatt és az észak-koreai haderő gyors fejlődése miatt egyre több magas rangú dél-koreai tisztségviselő veti fel a nukleáris fegyverek fejlesztésének szükségességét. A másik, széles körben elterjedt javaslat az, hogy az Egyesült Államok telepítsen vissza Dél-Koreába atomfegyvereket, miután az 1990-es években kivonta őket onnan. O Szehun emlékeztetett arra, hogy elnökjelöltként Jun Szogjol is ez utóbbit szerette volna, de kormányon elkötelezte magát a félsziget atomfegyvermentessé tétele, illetve amellett, hogy az Egyesült Államokkal összehangolt, hagyományos fegyverekre és fokozott információcserére épülő védelmet épít ki.

A felmérések azonban O Szehun szerint azt mutatják, hogy a dél-koreai lakosság soha nem látott mértékben támogatja a saját nukleáris arzenál egykor elképzelhetetlen ötletét. A Data Research intézet március 1-jén közzétett közvélemény-kutatási eredménye szerint a dél-koreaiak több mint 70 százaléka támogatja, 27 százalékuk pedig ellenzi a nukleáris fegyverek fejlesztését. Emellett a megkérdezettek 59 százaléka véli úgy, hogy ha a Koreai-félszigeten háború törne ki, Észak bevetne nukleáris fegyvert.

A főpolgármester elárulta: az ukrajnai háború tapasztalatai erősítették meg abban a hitében, hogy a nukleáris fegyverek jelentik a leghatékonyabb elrettentő erőt Észak-Koreával szemben. O Szehun vitatta azon véleményeket is, amelyek szerint a nemzetközi szankciós politikával elérhetők az ország biztonsági célkitűzései. Szerinte egy dél-koreai atomprogram az észak-koreai haderőfejlesztés megfékezésére sarkallná az olyan nagyhatalmakat, mint Kína.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Yonhap

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.