Pesti Srácok

Szöul főpolgármestere dél-koreai atombombát akar

Szöul főpolgármestere dél-koreai atombombát akar

Dél-Korea már nem követheti azt a célt, hogy egyszer atomfegyvermentessé teszik a Koreai-félszigetet; atomfegyvereket kell fejlesztenie az Észak-Koreával szembeni védelme megerősítésére – jelentette ki a Reuters hírügynökségnek adott exkluzív interjújában O Szehun, Szöul főpolgármestere.

A dél-koreai fegyverkezésről szóló, egyre élesedő közéleti vitához hozzászólva a politikus kifejtette:

O Szehun hozzátette:

PestiSracok facebook image

Megjegyezte: Észak-Korea több tucatnyi robbanófejjel rendelkezik, és már közel áll ahhoz, hogy nagyon kis méretű és könnyű taktikai nukleáris fegyvereket állítson elő.

A polgármester Jun Szogjol köztársasági elnök konzervatív Népi Erő Pártjának a tagja, és az egyik legbefolyásosabb politikus, aki következetesen és aktívan kiáll a dél-koreai nukleáris fegyverkezés mellett. Őt tartják a 2027-ben esedékes elnökválasztás esélyesének. Városvezetőként az ország 51 millió lakosának közel felét számláló Szöul teljes polgári védelmi gyakorlatait és apparátusát is felügyeli.

Sokan kételkednek abban Dél-Koreában, hogy az Egyesült Államok szükség esetén valóban meg akarná-e vagy meg tudná-e védeni az országot. Emiatt és az észak-koreai haderő gyors fejlődése miatt egyre több magas rangú dél-koreai tisztségviselő veti fel a nukleáris fegyverek fejlesztésének szükségességét. A másik, széles körben elterjedt javaslat az, hogy az Egyesült Államok telepítsen vissza Dél-Koreába atomfegyvereket, miután az 1990-es években kivonta őket onnan. O Szehun emlékeztetett arra, hogy elnökjelöltként Jun Szogjol is ez utóbbit szerette volna, de kormányon elkötelezte magát a félsziget atomfegyvermentessé tétele, illetve amellett, hogy az Egyesült Államokkal összehangolt, hagyományos fegyverekre és fokozott információcserére épülő védelmet épít ki.

A felmérések azonban O Szehun szerint azt mutatják, hogy a dél-koreai lakosság soha nem látott mértékben támogatja a saját nukleáris arzenál egykor elképzelhetetlen ötletét. A Data Research intézet március 1-jén közzétett közvélemény-kutatási eredménye szerint a dél-koreaiak több mint 70 százaléka támogatja, 27 százalékuk pedig ellenzi a nukleáris fegyverek fejlesztését. Emellett a megkérdezettek 59 százaléka véli úgy, hogy ha a Koreai-félszigeten háború törne ki, Észak bevetne nukleáris fegyvert.

A főpolgármester elárulta: az ukrajnai háború tapasztalatai erősítették meg abban a hitében, hogy a nukleáris fegyverek jelentik a leghatékonyabb elrettentő erőt Észak-Koreával szemben. O Szehun vitatta azon véleményeket is, amelyek szerint a nemzetközi szankciós politikával elérhetők az ország biztonsági célkitűzései. Szerinte egy dél-koreai atomprogram az észak-koreai haderőfejlesztés megfékezésére sarkallná az olyan nagyhatalmakat, mint Kína.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Yonhap

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.