Pesti Srácok

A jogaikért küzdő krími tatárok helyzetére figyelmeztetett az Európa Tanács biztosa

A jogaikért küzdő krími tatárok helyzetére figyelmeztetett az Európa Tanács biztosa

A krími tatárok emberi jogainak védelmére, valamint a tatár anyanyelvű oktatás és médiahasználat biztosítására szólított fel Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa kedden. Érdekes módon az ET nem fogalmazott meg hasonló aggodalmat a kárpátaljai magyarokat ért jogfosztások kapcsán.

Dunja Mijatovic a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában élő krími tatárok emberi jogi helyzetéről kiadott jelentésében azt írta, a terület Oroszország általi jogellenes elcsatolása sajnálatos események és intézkedések sorozatát indította el, amely a krími tatárok emberi jogainak súlyos és ismételt megsértését eredményezte.

– figyelmeztetett. Az emberi jogi biztos a krími tatárok üldözésének, valamint a közösséghez tartozó jogvédők, aktivisták, politikai és társadalmi szereplők és újságírók önkényes letartóztatásának, zaklatásának és otthonainak átkutatásának megszüntetésére szólított fel.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott. Mijatovic kijelentette: mivel a Krím-félszigeten a megszálló orosz hatóságok erősen korlátozzák a médiaszabadságot, az ukrán hatóságoknak biztosítaniuk kell az Ukrajna területén elérhető krími tatár televízió- és rádióállomások megfelelő támogatását annak érdekében, hogy továbbra is a tatár közösség javát szolgáló műsorszolgáltatást nyújthassanak. Az emberi jogi biztos azt írta: a krími tatárok szerves részét képezik a szélesebb európai közösségnek és történelemnek. Reményét fejezte ki, hogy a közösség "a kényszerű száműzetés több évtizedes tapasztalata után" a lehető leghamarabb visszaszerezheti helyét a krími multikulturális társadalom szövetében. Végezetül hangsúlyozta, hogy minden szükséges támogatást meg kell adni a krími tatárok számára, hogy megőrizzék és fenntartsák identitásukat, és lehetővé tegyék emberi jogaik gyakorlását és teljes érvényesítését.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Robert Ghemet

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.