Pesti Srácok

A párizsi hulladékszállítók jövő héten újrakezdik a gördülő sztrájkot

A párizsi hulladékszállítók jövő héten újrakezdik a gördülő sztrájkot

A CGT francia szakszervezet április 13-tól ismét meghirdeti a párizsi hulladékszállítók részvételével a vitatott nyugdíjreform elleni tiltakozásul kezdeményezett munkabeszüntetését, miután a francia fővárosban márciusban három hétig tartó sztrájk után helyreállt a szolgáltatás, és az utcákról eltűntek a szemétkupacok.

Az újabb, gördülő és határozatlan idejű sztrájkról hétfő este közzétett felhívásában a CGT a kormány nyugdíjreformjának visszavonását, valamint a nyugdíjkorhatár 60 évre történő leszállítását követeli. Az új nyugdíjtörvény értelmében a nyugdíjkorhatár a jelenlegi 62 évről 64-re emelkedik, a hulladékszállítók számára a jelenlegi 57 évről 59-re, miközben ez utóbbiak estében a várható élettartam 12–17 hónappal kevesebb a többi franciaországi munkavállalóhoz képest – hívta fel a figyelmet a CGT. Az újabb munkabeszüntetés kezdetét a hulladékszállítók azért április 13-ra időzítették, mert az alkotmánytanács másnap teszi közzé jelentését a vitatott nyugdíjreform alkotmányossági vizsgálatáról, valamint az ellenzéki baloldal által kezdeményezett népszavazási javaslatról. Emmanuel Macron államfő jelezte: miután a reform végigjárta "a demokratikus folyamatát", szeretné, ha még idén hatályba lépne.

A CGT március 28-án kellő számú sztrájkoló hiányában felfüggesztette a hulladékszállítók három hétig tartó sztrájkját, amelynek következtében mintegy 10 ezer tonna szemét halmozódott fel egyes fővárosi kerületekben, és a szemétkupacok a nyugdíjreform elleni országos megmozdulás jelképévé váltak; helyenként fel is gyújtották őket a tüntetések mentén kialakult utcai zavargások résztvevői.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány nem léptette életbe a francia alkotmány 49.3-as cikkelyét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. Azóta a tüntetéseket országszerte utcai zavargások kísérik, és ezzel párhuzamosan a rendőrség és a szakszervezetek szerint is egyre csökken a részvétel a tüntetéseken és a munkabeszüntetésekben is. A szakszervezetek csütörtökre hirdették meg a 11. országos tiltakozónapot, amelyre ismét százezreket várnak.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Thomas Padilla

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.