Pesti Srácok

Akár száz ember is meghalhatott a mianmari hadsereg felkelők ellen végrehajtott légitámadásában

Akár száz ember is meghalhatott a mianmari hadsereg felkelők ellen végrehajtott légitámadásában

Feltételezések szerint akár száz ember – közöttük több gyermek – is meghalhatott Mianmar középső részén, miután a hadsereg légitámadást hajtott végre egy ellenzéki rendezvény résztvevői ellen – közölte egy szemtanú, a juntával harcoló Népvédelmi Erők (PDF) egyik tagja, valamint független médiumok. A támadást elítélte az ENSZ főtitkára és emberi jogi főbiztosa is.

Korábban a helyi sajtó még legkevesebb harminc halottról számolt be. A BBC mianmari kiadása, a Radio Free Asia (RFA) és az Irrawaddy hírportál szagaingi lakosok beszámolóira hivatkozva azt írta, hogy akár ötvenen is életüket veszíthették a támadásban, köztük sok civil. Egy szemtanú az AP amerikai hírügynökségnek azt mondta, hogy egy vadászgép bombákat dobott le közvetlenül a tömegre, amely az ellenzéki mozgalomnak a Mandalaytól 110 kilométerre északra fekvő Szagaing körzet Pazigji falubeli helyi irodájának megnyitására gyűlt össze. Másfél óra múlva pedig egy helikopterből nyitottak tüzet az emberekre.

– közölte a nevének elhallgatását kérő szemtanú, aki szerint harminc ember megsebesült a bombázásban. A sebesültek elszállítása után érkezett meg a helikopter, amelyből további embereket lőttek le.

PestiSracok facebook image

A katonai kormányzat szóvivője, Zav Min Tun vezérőrnagy az MRTV televízió által ismertetett közleményében elismerte, hogy rátámadtak az ünnepség résztvevőire, de a kormányellenes erőket vádolta azzal, hogy erőszakos terrorhadjáratot folytatnak a térségben.

António Guterres ENSZ-főtitkár elítélte a támadást.

– jelentette ki a főtitkár szóvivője. Stéphane Dujarric hangsúlyozta, hogy a főtitkár elítéli az erőszak minden formáját, és hangsúlyozta a polgári személyek védelmének elsődlegességét a nemzetközi emberiességi jognak megfelelően. Ismételten felszólította a hadsereget, hogy az ország egészében vessen véget a mianmari nép elleni erőszaknak.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kedden Genfben kiadott közleményében kijelentette: "elborzasztotta" a mianmari falu elleni légitámadás. Azzal vádolta meg a mianmari juntát, hogy ismét figyelmen kívül hagyta az ellenséges cselekmények közepette a polgári személyek védelmére vonatkozó "egyértelmű jogi kötelezettségeket", és ismét tanúbizonyságot tett az erre vonatkozó nemzetközi jogszabályok nyilvánvaló semmibevételéről. Volker Türk úgy ítélte meg, ésszerű a feltételezés, hogy a hadsereg és vele szövetséges milíciák állnak az emberi jogok megsértésének széles skálája és a visszaélések mögött 2021 februárja óta.

A hadsereg korábban is több támadást hajtott végre a térségben, amelyek szintén számos civil áldozatot követeltek. A hasonló incidensek rendszerint nagy nemzetközi felzúdulást keltenek. A junta azt állítja, hogy az országot destabilizálni igyekvő terroristák ellen harcol. Nyugati országok korábban büntetőintézkedésekkel sújtották a mianmari katonai vezetést azzal a céllal, hogy minimálisra szorítsák le bevételi forrásait és hozzáférését katonai felszerelésekhez. A hadsereg 2021 februárjában vette át ismét a hatalmat Mianmarban, de két évvel a puccs után még nem sikerült megszereznie az ellenőrzést az ország jelentős területein. A katonaság folytatja a harcot az etnikai fegyveres csoportokkal a határtérségekben, valamint a nemrégiben alakult PDF-fel az ország többi részén. Az államcsíny óta ezrek vesztették életüket, és mintegy 1,4 millióan váltak földönfutóvá. Az ENSZ adatai szerint a népesség egyharmada humanitárius segítségre szorul Mianmarban.

Ferenc pápa is felszólalt a mianmari erőszak ellen

– mondta a pápa.

Forrás: MTI, vaticannews.va; Fotó: MTI/AP/Kjunhla Aktivistacsoport

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)