Pesti Srácok

Az oroszok szerint ideje lenne eltörölni az Afganisztán ellen hozott szankciókat

Az oroszok szerint ideje lenne eltörölni az Afganisztán ellen hozott szankciókat

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadott határozatban szólította fel a tálibokat, hogy biztosítsák "a nők és lányok teljes, egyenlő, érdemi és biztonságos" részvételi lehetőségeit Afganisztánban. Az ügyben a bizottság orosz tagja is felszólalt, aki bár megszavazta a határozatot, azt is kijelentette, hogy ideje lenne eltörölni a tálibok ellen hozott szankciókat.

A 15 tagú testület csütörtökön egyúttal sürgette a hatalmon lévő fundamentalista tálibokat, hogy "mihamarabb vonják vissza" azt a döntésüket, amely megtiltotta az afgán nőknek, hogy az ENSZ-nek dolgozzanak. Bár a nemzetközi jog szerint a Biztonsági Tanács határozatai kötelező érvényűek, a tálibok nem fogadják el a felszólítást. Anasz Hakkani, a mozgalom egyik magas rangú tagja a Twitteren válaszul felszólította a BT-t, hogy "a nyomásgyakorlás politikája" helyett törölje el az Afganisztán ellen hozott diplomáciai és pénzügyi szankciókat. Bár megszavazta, később bírálta a határozatot Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője is, sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy "a nyugati partnerek" blokkoltak egy "ambiciózusabb megközelítést".

– tette fel a kérdést az afgán nemzeti bank hétmilliárd dollárnyi, az Egyesült Államok által befagyasztott vagyonára utalva, amelyet a tálib hatalomátvétel után zároltak. Az afganisztáni tálib vezetés többször azt rótta Washington szemére, hogy e vagyont jogtalanul fagyasztotta be.

PestiSracok facebook image

A tálibok tavaly decemberben jelentették be, hogy az afgán nők többé nem dolgozhatnak segélyszervezeteknek. Ez alól csak bizonyos nők által végzett, egészségüggyel, oktatással és élelmiszer-ellátással kapcsolatos munkák esetében tettek kivételt. A tilalmat azonban áprilistól az ENSZ segélyszervezeteiben végzett tevékenységekre is kiterjesztették.

A tálibok 2021. augusztusi hatalomátvételüket követően drasztikusan korlátozták Afganisztánban a nők jogait, egyebek mellett az oktatáshoz és munkához való jogukat, utazásukat, és az orvosi ellátáshoz való hozzáférésüket.

Forrás: MTI; Fotó: Képernyőfotó

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.