Franciaországban a tizenegyedik országos tiltakozónapot tartották meg a vitatott nyugdíjreform ellen
Franciaországban a szakszervezetek felhívására csütörtökön tizenegyedik alkalommal tiltakoztak a nyugdíjreform ellen több százezres utcai felvonulásokkal a nagyvárosokban, valamint sztrájkokkal a közszféra stratégiai ágazataiban. A kormány továbbra sem hajlandó lemondani a nyugdíjkorhatár 64 évre emeléséről, miközben a tömegdemonstrációkkal együtt több helyen zavargások is vannak.
Az előző tiltakozónapokhoz képest a tömegközlekedésben dolgozók csütörtökön kisebb számban tartottak munkabeszüntetést, így ebben a szektorban nem voltak fennakadások. A tanárok alig nyolc százaléka nem tartotta meg az óráit az oktatási tárca szerint, ami szintén a sztrájkolók számának csökkenésére utal. Az egészségügyi dolgozók körében viszont a múlt hetinél valamivel nagyobb volt a részvétel a munkabeszüntetésben: a 2 millió dolgozó 3,9 százaléka sztrájkolt a március 28-i 3,4 százalékhoz képest a kormány adatai szerint.
A 2,5 millió francia köztisztviselő között a sztrájkolók aránya nem változott a múlt heti adathoz képest, továbbra is 6,5 százalék. Az utcai tiltakozásokon a hatóságok kevesebb emberre számítottak, így a rendfenntartók száma is valamivel kevesebb volt, mint a múlt héten, de még mindig jelentős: a belügyminisztérium 11 500 rendőrt és csendőrt mozgósított országszerte, ebből 4200-at a fővárosban, "a menetek biztosítása érdekében, hogy mindenki szabadon tüntethessen, és biztosíthassuk az emberek és a javak biztonságát" - írta Gérald Darmanin belügyminiszter a Twitteren az elmúlt hetek tüntetéseit követő zavargásokra utalva.
A radikálisabb CGT szakszervezet közölte: Párizsban 400 ezren voltak az utcákon a múlt heti 450 ezerhez képest. Március 28-án a belügyminisztérium 93 ezerre becsülte a tüntetők számát, a csütörtöki adatokat egyelőre nem tette közzé a rendőrség. A vidéki nagyvárosokban is kisebb volt a részvétel az utcai tüntetéseken. A baloldali demonstrációk fellegvárának számító Rennes-ben a rendőrség szerint 8500-an, a szervezők szerint 20 ezren tiltakoztak. Nantes-ban 15 ezren vonultak utcára a rendőrség, 50 ezren a szakszervezetek szerint. Brestben 10 és 18 ezer közé tehető a tüntetők száma, Nizzában 2400 és 20 ezer a különböző források szerint, Marseille-ben 10 ezren voltak a rendőrség, 170 ezren a CGT szerint.
Párizsban a délutáni tiltakozó menet az Invalidusok teréről indult, és amikor a Montparnasse-hoz ért, zavargások törtek ki a híres Rotonde étteremnél, ahol 2017-ben Emmanuel Macron ünnepelte, hogy bejutott az elnökválasztás második fordulójába. Az addig békés tüntetők közül fekete ruhás anarchisták váltak ki és álltak az élre, akik kukákat gyújtottak fel és füstbombákat dobtak az épületet védő rohamrendőrök felé, akik könnygázzal szétoszlatták őket. Két rendőrnő megsérült a BFM hírtelevízió értesülése szerint, az egyiket fejen találta egy utcakő, a másik a szemén sérült meg. Miután a rend helyreállt, a több tízezres menet folytatta békés felvonulását a Place d'Italie irányába.
A Rotonde-ot 2020-ban a kormány adópolitikája ellen tiltakozó sárgamellényes mozgalom tagjai is megpróbáltak felgyújtani az egyik tiltakozó felvonulásuk alkalmával. A kormányzat a tiltakozások kifáradására számít, miután nagypénteken megkezdődik a kéthetes tavaszi szünet az oktatásban. A tüntetéseken hétről hétre egyre nagyobb számban megjelenő fiatalok több egyetemet és gimnáziumot is elfoglaltak csütörtökön Párizsban, Lyonban, Rennes-ben, Lille-ben, köztük a nagy presztízsű fővárosi Sorbonne egyetemet is. A szakszervezetek meg akarják mutatni, hogy még mindig erős a nyugdíjkorhatár-emelés ellen létrejött mozgalmuk.
Laurent Berger, a demonstrációk szervezésében kiemelkedő szakszervezet, a CFDT vezetője szerint "hatalmas az elégedetlenség, a reformot nem veszik be az emberek". A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány életbe nem léptette a francia alkotmány 49.3-as cikkelyét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. Azóta a tüntetéseket országszerte utcai zavargások kísérik. Az alkotmánytanács április 14-én teszi közzé jelentését a törvény alkotmányossági vizsgálatáról, valamint az ellenzéki baloldal által kezdeményezett népszavazási javaslatról. Macron elnök jelezte: miután a reform végigjárta "a demokratikus folyamatát", szeretné, ha még idén hatályba lépne.
Forrás: MTI; Borítókép: MTI/AP/Jeremias Gonzalez
