Kínát is provokálja az USA – Manila megnevezte az új amerikai támaszpontok helyszínét
A Fülöp-szigeteki kormány hétfőn megnevezte annak a négy új amerikai katonai támaszpontnak a helyszínét a szigetországban – egyebek között a Tajvani-szoros közelében –, ahol rotációs rendszerben, határozatlan ideig amerikai erők állomásoznak majd, Kína heves tiltakozása ellenére.
Ferdinand Marcos elnök kormánya februárban jelentette be hozzájárulását az amerikai katonai jelenlét megnöveléséhez a Fülöp-szigeteken, konkrétan ahhoz, hogy amerikai csapatok állomásozzanak további négy katonai támaszponton a két szövetséges állam által 2014-ben aláírt kibővített védelmi együttműködési megállapodás alapján. A Fülöp-szigeteki elnök szerint a fenti lépés megerősíti az ország tengeri védelmi képességét, és jól illeszkedik Joe Biden amerikai elnök kormányának azon külpolitikai erőfeszítéseibe, hogy megerősítsék a csendes-óceáni térségben létrehozott, Kínát ellensúlyozó, soknemzetiségű katonai szövetséget, beleértve egy esetleges jövőbeli tajvani konfliktusra való felkészülést is.
A Marcos által megnevezett új helyszínek között szerepel a Fülöp-szigetek északi Cagayan tartományában fekvő Santa Ana városban működő haditengerészeti bázis, valamint a tőle 60 kilométerre délnyugatra, Lal-lo település mellett üzemeltetett nemzetközi repülőtér. Mindkét helyszín bejelentése heves tiltakozást váltott ki Pekingben, mert alkalmasak amerikai katonai felvonulási területnek Kína délnyugati része és Tajvan közelében. A harmadik amerikai támaszpont a szintén északi Isabela tartományban van, a negyedik pedig egy haditengerészeti bázis az ország legnyugatibb pontján, a Balabac-szigeten, Palawan tartományban. Utóbbi a Dél-kínai-tenger déli részén fekszik, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a globális tengeri kereskedelemben.
Peking szinte az egész Dél-kínai-tenger felett magának követeli a fennhatóságot, és egyre feszültebb területi vitákba keveredik a Fülöp-szigetekkel, Vietnammal, Malajziával, Bruneijel és Tajvannal. Washingtonnak nincsenek követelései a stratégiai jelentőségű nyílt vízi térséggel kapcsolatban, de hadihajókat, vadászrepülőket és járőrfeladatokat ellátó felderítő repülőgépeket vezényel rendszeresen a térségbe, amelyek az Egyesült Államok szerint a tengerhajózás szabadságát és a nemzetközi jog betartását hivatottak biztosítani.
A kínai külügyminisztérium küldöttsége egy márciusi manilai külügyi találkozón – zárt ajtók mögött – heves tiltakozásának adott hangot Fülöp-szigeteki hivatali kollégájának a megnövelt amerikai katonai jelenlét miatt. Peking arra figyelmeztette Manilát: ennek negatív következményei lesznek a regionális békére és stabilitásra nézve. Kína manilai nagykövetsége pedig egy másik közleményben arra figyelmeztetett: a Fülöp-szigeteki és az amerikai kormányzat biztonsági együttműködése "végül mélységes geopolitikai viszálykodásba fogja rántani a Fülöp-szigeteket, és az ország gazdasági fejlődése fogja megsínyleni a következményeket".
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Razvan Pasarica
