Rétvári Bence a státusztörvényről: Jól járnak a keményen dolgozó tanárok
A tanári hivatás megérdemel egy önálló jogállást, ahogy az egészségügyi dolgozók vagy a kormánytisztviselők is saját jogviszonnyal rendelkeznek, amely emeli a megbecsülésüket, segíti az életpályájukat. Ráadásul rengeteg specialitása van a tanévnek és a tanári pályának, ami megkülönbözteti minden más területtől - nyilatkozott Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az Origónak.
Mi a kormány célja az új pedagógus életpálya törvénytervezettel?
Végtelenül egyszerűen megfogalmazható az új pedagógus életpályáról szóló törvénytervezet célja: aki többet vagy jobban foglalkozik a diákokkal, az jobban is keressen. Magyarul az életkor alapú bérezés helyett elsősorban a teljesítmény alapú kerülne előtérbe. Aki többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával vagy a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, aki célokat tűz ki maga elé, és eléri azokat, az százezrekkel többet vihet majd haza, mint mások.
Különösen fontos, hogy a pályakezdőknél is magas lehet a béremelés, ami segít a fiatalokat a tanári pályára ösztönözni és ott megtartani.
Mikor nő a pedagógusok bére?
A pedagógusok bérét 2013 és 2017 között, valamint a háború okozta nehézségek ellenére idén januárban is emelte a kormány. Ahogy Brüsszel kifizeti a hazánknak járó forrásokat, tovább fogjuk emelni a pedagógusok bérét, méghozzá több éves béremelési programba. Három év alatt 75%-os béremelés a cél, ami a valaha volt legnagyobb emelés. Idén januárban egy 10%-os béremelést előlegezett meg a kormány, de ez csak az első lépés.
Ha megérkeznek az EU-s források, másnaptól 561 ezer forint lesz a pedagógus átlagbér, ráadásul a különbözet január 1-ig visszamenőlegesen is jár. Jövőre 681 ezer forint, 2025 januárjára pedig 800 ezer forint a kormány tervei szerint a pedagógus átlagbér. Mi eddig minden brüsszeli megállapodást betartottunk, így nem rajtunk múlt, hogy még mindig nem használhatjuk pedagógus béremelésre a Magyarországnak járó forrásokat.
Akkor miért nem jön az uniós forrás?
Brüsszel politikai nyomásgyakorlásra használja a Magyarországnak járó uniós források kifizetését. Ne feledjük, hogy vannak erős viták Brüsszellel a háború, a szankciók, migráció és a gyermekvédelem kérdéseiben. Minden eredeti brüsszeli feltételt teljesítettünk, most is folyamatosak a tárgyalások.
A dollárbaloldal keze erősen benne van abban, hogy Magyarország nem kapta még meg a forrásokat. Gyurcsány Ferenc nemrég több nyilatkozatában is elismerte, hogy ők azon dolgoznak Brüsszelben és itthon is, hogy egy fillér se érkezzen Magyarországra. Ezt megerősítette Molnár Csaba (DK), aki elmondta, hogy hazafias kötelezettségének tartja, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat. Ez a magyar pedagógusok hátba szúrását jelenti.
