Szijjártó: minden, ami azzal fenyeget, hogy a NATO esetleg részesévé válna ennek a háborúnak, számunkra elfogadhatatlan
Magyarország lojális szövetségesként már egy évvel a határidő előtt, idén teljesíteni fogja a NATO azon célkitűzését, amelynek értelmében a védelmi költségeknek el kell érniük a bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácskozását követő sajtóértekezletén arról számolt be, hogy még meg is fogja haladni a magyar GDP két százalékát a katonai büdzsé, ráadásul ezt jelentős gazdasági növekedés mellett érték el, minthogy még a tavalyi válságévben is 4,6 százalékos bővülést regisztráltak.
Magyarország azon kilenc NATO-tagország között szerepel, akik az idei esztendőre tudják teljesíteni a 2 százalékos elvárást, ami kevesebb mint a NATO-tagok egyharmadát jelenti
– hangsúlyozta.
Tehát szeretném rögzíteni, főleg azért, mert Magyarország elkötelezettségével, megbízhatóságával, lojalitásával kapcsolatban számos mesterséges és hazug vád és kétség merült fel, hogy Magyarország azon kilenc NATO-tagország között szerepel, akik az idei esztendőre tudják teljesíteni a két százalékos elvárást
– jelentette ki. Hangsúlyozta: azt a célt pedig hazánk már 2019 óta teljesíti, hogy a védelmi költségvetésének legalább 20 százalékát fordítsa fejlesztésekre.
Tavaly például a kiadások 48 százaléka ment kapacitásnövelésre. Ezzel az első helyen végeztünk a harminc, illetve már harmincegy tagország közül. Tehát Magyarország a NATO-tagállamok közül a védelmi költségvetésének legnagyobb részét fordítja fejlesztésekre és új kapacitások létrehozására
– mondta. Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy mindez nagymértékben a hatalmas léptékű hazai védelmi ipari beruházásoknak köszönhető, amelyek Magyarország fizikai biztonságának szempontjából hosszú távú garanciát jelentenek. Szijjártó Péter a NATO nyári vilniusi csúcstalálkozójának előkészítéséről szólva kiemelte, hogy annak az Európát déli irányból érő kihívásokkal is foglalkoznia kell, ugyanis jól érezhető a bevándorlási nyomás erősödése.
Az illegális migrációs hullámok mindig lehetőséget adnak arra, hogy a világ biztonságosnak gondolt részein újabb terrorcselekményeket kövessenek el a terroristák, akik az illegális migrációs hullámokban el tudnak bújni
– figyelmeztetett. Rámutatott, hogy az ukrajnai háború egyik következményeként a világ könnyen destabilizálható pontjain élelmiszerellátási nehézségek alakultak ki, és ez erőszakos cselekményekhez vagy szélsőséges ideológiák terjedéséhez vezethet, illetve minden esetben növeli a terrorveszélyt, márpedig éppen ezek jelentik a migráció egyik legfőbb kiváltó okát.
Ezért egyetértettünk a török kollégákkal és néhány más, alapvetően dél-európai felszólalóval abban, hogy a NATO-nak az egyre növekedő terrorfenyegetésekre és a délről érkező biztonsági kihívásokra is reflektálnia kell a következő csúcstalálkozón
– tájékoztatott. A miniszter emellett megismételte, hogy továbbra is tiszteletben kell tartani azt a korábbi határozatot, miszerint az észak-atlanti szövetség nem részese az ukrajnai háborúnak, valamint mindent elkövet egy esetleges közvetlen NATO–Oroszország konfliktus megelőzése érdekében.
Minden, ami azzal fenyeget, hogy a NATO esetleg részesévé válna ennek a háborúnak, az számunkra elfogadhatatlan
– szögezte le.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás
