Pesti Srácok

Szijjártó Péter: 2030-ra megépül a negyedik gyorsforgalmi útkapcsolat is Magyarország és Románia között (Videó)

Megállapodás született arról, hogy 2030-ban átadásra kerül a negyedik gyorsforgalmi útkapcsolat is Magyarország és Románia között – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Sorin Mihai Grindeanu román kormányfő-helyettessel, közlekedési miniszterrel közös sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy korábbi célkitűzéseik alapján ötévente újabb gyorsforgalmi útkapcsolatot adnak át a két ország között.

– közölte. Elmondta, hogy Magyarországon a Budapest és Békéscsaba közötti gyorsforgalmi utat el fogják vinni a határig, és akkor meglesz a lehetőség arra, hogy Nagyszalontától délre becsatlakozzon a romániai gyorsforgalmi úthálózatába.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. Szijjártó Péter kiemelt stratégiai érdeknek nevezte a Magyarország és Románia közötti együttműködés folyamatos fejlesztését, egyrészt a magyar kisebbség, másrészt a bővülő gazdasági kapcsolatok miatt. Rámutatott, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a 12 milliárd eurót, és ezzel hatalmas rekordot döntött, így mára Románia lett Magyarország harmadik legfőbb exportpiaca.

– fogalmazott.

Sorin Mihai Grindeanu megköszönte Magyarország támogatását Románia schengeni csatlakozásának ügyében, majd kitért a magyar–román–szerb hármashatárnál tervezett átkelő építésére, és tudatta, hogy a helyi hatóságok támogatják a projektet Óbébánál (Beba Veche).

– mondta. Érintette a harmadik gyorsforgalmi útkapcsolat létrehozására irányuló munkálatokat is. Közölte, hogy nyáron meglesz a nagyszalontai kitérő környezetvédelmi engedélye, októberre elkészül a műszaki terv, és ezek alapján év végéig elindulhat a tender.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.