Pesti Srácok

A filozófusokat is foglalkoztatja a klímaváltozás

A filozófusokat is foglalkoztatja a klímaváltozás

A klímaváltozás és a filozófia kapcsolatáról szóló előadásokkal rendez egész napos konferenciát Ábrándok bűvöletében címmel a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Filozófia Doktori Iskola és a veszprémi Pannon Egyetem (PE) pénteken, a baranyai vármegyeszékhelyen.

Boros János, a pécsi egyetem 1990-es években, nyugati minták alapján létrehozott filozófiai iskolájának vezetője, az esemény egyik szervezője az MTI érdeklődésére közölte: a klímaváltozást valószínűleg a gondolkodó ember okozza a tudományával, a technikával, ami filozófiai kérdésfeltevésből, a fogalmak megkülönböztetett használatából fejlődött ki. A szervező úgy véli: végső soron a tudatos gondolkodás és az ebből kifejlődő tudomány vezetett a klímakrízishez, és amikor ezzel filozófusok foglalkoznak, akkor visszatérnek az eredethez; az eredet felől próbálják értelmezni a változásokat, keresik azokat a fogalmakat, amelyek talán rossz irányba mentek, vagy félreértették őket, vagy akár nem megfelelő etikai alkalmazást nyertek.

Közölte: a konferencia elsősorban a PE rektora, Gelencsér András klímaváltozásról szóló könyvében felvetett kérdések köré épül, például hogy valóban összeomlik-e civilizációnk néhány évtizeden belül az éghajlatváltozás és a nyersanyagok hiánya miatt. Mint a szervező elmondta: az előadások az alapok felől közelítenek a kérdéshez, és felvetik azt az inkább kultúrtörténeti és tudományfilozófiai kérdést, hogy miként sorolható be Gelencsér András "látomása" az apokaliptikus gondolkodásmódok sorába, amelyek eddig jobbára poetikus-vallási műveket szültek.

Az interneten is követhető rendezvényen csaknem húsz előadó – főként fiatal filozófusok – igyekszik majd filozófiai – azaz önreflektív, tagolt, fogalomtudatos – gondolkodást alkalmazni korunk egy nagy kihívására – tájékoztatott a doktori iskola vezetője.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Figyelő

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)