Pesti Srácok

A Most-Híd miatt felbomlott a felvidéki magyar pártok egysége

A Most-Híd miatt felbomlott a felvidéki magyar pártok egysége

Bejelentette az egykori Most-Híd párt több vezető politikusa, hogy az általuk alkotott platform kilép a többéves tárgyalási folyamat után 2021 őszén egységesült felvidéki magyar pártból, a Szövetségből – számoltak be felvidéki hírcsatornák kedden.

A csoport tagjai döntésüket azzal indokolták, hogy a három platform alkotta Szövetség legnagyobb platformja, a Magyar Konzervatív Platform (MKP) nem változtatta meg saját parlamenti választási listáját a Most-Hídhoz tartozó politikusok elképzelése szerint, és nem törölték a listáról az utolsó helyen indított Gyimesi Györgyöt. A magyar nemzetiségű Gyimesi korábban az Igor Matovič vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) mozgalom listáján jutott be a pozsonyi parlamentbe. Később, amikor eltávolodott az OĽaNO-tól, egyre több szó esett arról, hogy a Szövetség MKP platformja az ő nevét is feltenné a választási listájára, amelyen más, a Szövetség párton kívüli személyiségeket is indítani készülnek.

– állította döntésük kapcsán a Most-Híd platform vezetője, Rigó Konrád, akinek korábban peres eljárásba fajuló személyes konfliktusa volt Gyimesi Györggyel. Forró Krisztián, a Szövetség elnöke a közösségi profilján közzétett bejegyzésében a Most-Híd politikusainak bejelentésére reagálva azt írta: valótlanság, hogy a Most-Híd platform távozik a Szövetségből, ugyanis a platform megyei képviselői közül sokan jelezték, hogy továbbra is a Szövetség színeiben kívánják folytatni a politizálást.

PestiSracok facebook image

– írta Forró Krisztián. Az előállt helyzettel kapcsolatban a ma7.sk felvidéki magyar hírportál a Szövetség alapszabályára hivatkozva azt írta: az alapszabállyal szembemenő, hogy a Most-Híd politikusai a platform távozásáról beszélnek, mivel a pártból csak egyének léphetnek ki, és a platform egészen addig fennmarad, amíg csak egy tagja is van. Rámutattak arra is, hogy a platform átnevezéséről – amit ugyancsak döntésként jelentettek be a távozók – kizárólag a Szövetség kongresszusa, vagyis legszélesebb körű döntéshozó szerve hozhat döntést.

Az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség 2021 októberében, három párt – a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd és az Összefogás – összeolvadásával jött létre, többéves, megszakításokkal tarkított tárgyalási folyamat eredményeképpen.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.