Pesti Srácok

Brit munkáspárti vezető: Nagy-Britannia jövője az EU-n kívül van

Brit munkáspárti vezető: Nagy-Britannia jövője az EU-n kívül van

Nagy-Britannia jövője az Európai Unión kívül van - írta szerdán megjelent cikkében a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője. Sir Keir Starmer a Daily Express című radikálisan EU-szkeptikus brit napilap skóciai kiadásában közölt írásában leszögezte azt a véleményét, hogy Nagy-Britannia számára nincs visszaút sem az EU-ba, sem az Európai Unió egységes belső piacára és vámuniójába. A Munkáspárt vezetője és árnyékkormányának miniszterelnök-jelöltje kizárta annak lehetőségét is, hogy Nagy-Britannia újból érvényesítse az emberek szabad mozgásához és letelepedéséhez fűződő európai uniós szabadságjogot. Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, miután az uniós tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe -írja az MTI.

Az uniós tagság megszűnése (Brexit) utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával, 2020 végén az ország az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem akarta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

Szerdán megjelent írásában a Munkáspárt vezetője úgy fogalmazott, hogy a Brexitről szóló vita "immár a múlté, és ott is van a helye". Keir Starmer ugyanakkor bírálta a kilépés feltételrendszerét rögzítő szerződést, amelyet a konzervatív párti kormány kötött az EU-val. A Labour vezetője szerint ugyanis a megállapodás elfojtja Nagy-Britannia növekedési potenciálját és "hatalmas mértékben" az Európai Unió javára billenti a kereskedelmi feltételeket. A munkáspárti vezető nem először jelenti ki nyilvánosan, hogy pártja nem akarja visszavezetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba.

A BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva Starmer nemrégiben úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia számára nincs visszaút az Európai Unióba. Hozzátette:

PestiSracok facebook image

A legfrissebb felmérések szerint a britek relatív többsége is arra számít, hogy Nagy-Britannia belátható időn belül nem lesz ismét az EU tagja. A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov éppen szerdán ismertetett, 3212 fő bevonásával készült reprezentatív felmérésében a válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy valószínűtlennek tartja hazája újbóli EU-csatlakozását a következő húsz évben. A felmérés résztvevőinek 33 százaléka ugyanakkor valószínűnek nevezte, hogy Nagy-Britannia két évtizeden belül újból belép az Európai Unióba.

Egy másik felmérés azonban, amelyet a Focaldata közvéleménykutató végzett a Best for Britain nevű EU-párti kampánycsoport megbízásából tízezernél több választó bevonásával, azt mutatta ki, hogy a britek 63 százaléka szerint a Brexit több problémát okozott, mint amennyit megoldott, 53 százalék szerint pedig Londonnak a jelenleginél szorosabbra kellene vonnia az EU-hoz fűződő kapcsolatait.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.