Pesti Srácok

Egy felmérésből kiderül, hogy a magyarok szerint az anyaság a legszebb női hivatás

Egy felmérésből kiderül, hogy a magyarok szerint az anyaság a legszebb női hivatás

A magyarok több mint 80 százaléka úgy gondolja, hogy az anyaság a legszebb női hivatás – derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legújabb reprezentatív felméréséből, amelyet Anyák napja alkalmából készített. A kutatásból kiderült az is, hogy a magyarok több mint kétharmada szerint egy nőnek nem kell lemondania a karrierjéről az anyaság és a gyermeknevelés miatt, és közel ugyanennyien gondolják azt is, hogy a nők számára az anyaság jelenti a kiteljesedést.

Az Anyák napja egy évszázada meghatározó ünnep a magyar családok életében, először 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére köszöntötték az édesanyákat május első vasárnapján. Az anyák előtt tisztelgő ünnep alkalmából a KINCS legfrissebb kutatását ennek a témának szentelte.

A magyarok döntő többsége (83%) egyetért azzal, hogy az anyaság a legszebb női hivatás. A gyermekesek közül tízből kilencen, de a gyermektelenek között is tízből heten tudnak azonosulni ezzel az állítással. Leginkább a vidéken élők és az idősebb korosztály tagjai vélekednek így.

Az emberek 80 százaléka úgy gondolja, hogy az anyaság és a karrier összeegyeztethető, bár ez nehéz feladat. Ezzel az állítással leginkább az egyedülállók és az egygyermekesek értettek egyet.

PestiSracok facebook image

A KINCS felméréséből az is kiderült, hogy az emberek 74 százaléka szerint egy nőnek fontos a gyermek a teljes élethez, 67 százalék pedig azzal is egyetért, hogy a nők számára az anyaság jelenti a kiteljesedést. Ezen két állítással egyetértők között nagyobb arányban voltak a gyermekesek, különösen a nagycsaládosok, az idősebb generációk tagjai és a községekben élők. A megkérdezettek több mint kétharmada (68%) gondolja úgy, hogy egy nőnek nem kell lemondania a karrierjéről, az életcéljairól az anyaság és a gyermeknevelés miatt, ezzel az állítással a legidősebbek és a legfiatalabbak ugyanúgy nagy arányban értettek egyet.

A válaszadók 61 százaléka szerint az édesanyák számára az otthon és a család fontosabb helyen áll, mint a munka és a karrier. A megkérdezettek mindössze egynegyede (26%) véli úgy, hogy igazuk van azoknak a nőknek, akik jó szakma vagy állás mellett nem vállalnak több gyermeket.

A válaszadók a különféle női szerepek közül első helyre az anyaságot helyezik, a válaszadók 60 százaléka szerint egy nő életében az anyaság a legfontosabb. Ezt követik az egyéb családi kapcsolatokra vonatkozó szerepek, a házastársi/társi (19%), majd a szüleiről gondoskodó gyermek szerepe (13%), és csak ezek után következnek a munkához kapcsolódó szakmai sikerek. A gyermekes válaszadók közül arányaiban valamivel többen (65%) gondolták azt, hogy az anyaság a női lét csúcsa, mint a gyermektelenek közül (45%). Legnagyobb mértékben a kisgyermeket nevelők tették az anyaságot az első helyre, 71 százalékuk gondolkodik így.

Összességében megállapítható, hogy a magyarok többsége szerint az anyaság a legszebb női hivatás, amelyet a különféle női szerepek közül az első helyre tesznek. A magyar családpolitika kiemelten fontos része az édesanyák támogatása és annak biztosítása, hogy a nők édesanyaként és dolgozó nőként is ki tudjanak teljesedni. Emiatt Magyarországon számos intézkedés segíti az édesanyákat a család és a munka közötti egyensúly kialakításában.

(Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)