Gulyás Gergely közölte, milyen magyar feltételeknek kell megfelelnie Ukrajnának, ha csatlakozni akar az EU-hoz
Noha sok vita van az európai értékekről, abban mindenki egyetért, hogy a nemzetiségeket megillető kisebbségi jogok az európai értékek részét képezik - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülésén pénteken Budapesten.
Gulyás Gergely a kárpátaljai magyarság helyzetéről szólva kiemelte: a magyar kormány szolidáris a megtámadott Ukrajnával, különösen, mert az ukrán hadseregben magyarok is harcolnak, ugyanakkor elképzelhetetlen,
hogy Ukrajna alapvető európai értékek figyelmen kívül hagyásával, lábbal tiprásával, közösségi és egyéni jogok semmibe vételével az Európai Unió tagjává válhasson.
"Azt várjuk - folytatta, hogy többszöri ígéretet követően Ukrajna állítsa helyre azokat az egyéni és közösségi jogokat, amelyeket 2015 után elvont", és amelyek sok helyen lehetetlenné teszik, de mindenütt rendkívül megnehezítik Kárpátalján az anyanyelvi oktatást. Gulyás Gergely hozzátette:
a magyar kormány álláspontja, hogy a lehető leggyorsabb tűzszünet és béke szolgálja az érdekeinket, és képes nem csupán ukrán, de magyar életeket is megmenteni.
A miniszter leszögezte, ugyan Magyarországot a barátai, a szövetségesei és az ellenfelei is igyekeznek olyan helyzetbe hozni, hogy a lehető legkevésbé hallassa a hangját a kárpátaljai magyarság érdekében, ez nem fog sikerülni. Azt is mondta: a magyar kormány álláspontja világos, "elítéljük az orosz agressziót, ami nyilvánvalóan a nemzetközi jog durva megsértését jelenti".
Magyarország a 2015-ös migrációs vitában elmondott érveinek, elvi álláspontjának megfelelően - tekintve, hogy most mi vagyunk a legközelebbi biztonságos ország -, felső korlát nélkül befogadja az Ukrajnából érkező menekülteket, gondoskodik róluk, munkalehetőséget, szociális és egészségügyi ellátást biztosít nekik. Emellett humanitárius segítséget biztosítanak nemcsak az ideérkezőknek hanem a kárpátaljaiaknak, sőt az ukránoknak is
-mondta. Hozzátette, a magyar történelem legnagyobb humanitárius segítségnyújtását szervezte meg a magyar állam civil és egyházi karitatív szervezetekkel együtt az elmúlt bő egy évben. Emellett pénzügyi támogatást is nyújtunk az Európai Unió keretein belül és azon kívül is Ukrajnának - fűzte hozzá. Gulyás Gergely megjegyezte: "miközben mindenféle kioktatást hallgathatunk, nekünk sem az orosz birodalmi politikáról, sem a megszállásról nem kell előadást tartani, különösen nem azoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy 1945-ben az orosz hadsereg" bevonuljon, majd évtizedeken keresztül megszállva tartsa Magyarországot. Ahogyan nem kell kioktatni Magyarországot a kisebbségek elnyomásáról sem, hiszen a kommunizmus alatt és azóta is van tapasztalata erről a magyarságnak. A tárcavezető szerint a kommunizmus óta tartó időszakban új fejezetet nyitott a 2015 óta Ukrajnában meghozott törvények, törvénymódosítások és határozatok sora, amely jelentős mértékben "nyeste vissza" a magyar kisebbség egyéni és közösségi jogait.
Gulyás Gergely a nemzetpolitikáról szólva úgy értékelt: az elmúlt évtizedben komoly előrelépést sikerült elérni. Fontos, szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel is járó döntésnek nevezte a magyar állampolgárság megadását a külhoni magyaroknak, amivel eddig több mint 1 millió 150 ezren éltek. Kiemelte: a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács is működik és rendszeres fórumai a határon inneni és túli politikai pártok, szervezetek és a kormány közötti kapcsolattartásnak. Az elmúlt bő évtizedben több mint ötezer, a Kárpát-medencében és a diaszpórában működő magyar intézmény és szervezet tevékenységéhez járult hozzá a kormány, 5400 beruházást valósítottak meg a határon túli magyar területeken. A bölcsődétől a felsőoktatásig támogatják a külhoni magyar oktatási intézményhálózatot, évi 300 ezer gyermek számára teszik lehetővé a magyar nyelven tanulást. A 2022-23-as tanévtől minden külhoni régióban évi 100 ezer forintra növelték az oktatási-nevelési támogatás és a hallgatói támogatás összegét - sorolta. A miniszter a határon túli osztálykirándulások bevezetésének kézzelfogható eredményeként említette, hogy a magyar egyetemisták 78 százaléka már járt határon túli magyarlakta területen, a Rákóczi Szövetséggel való együttműködés keretében pedig közel tízezer külhoni fiatal vesz részt évente a szövetség táboraiban. A sikertörténetek között említette a Kőrösi Csoma Sándor és a Mikes Kelemen Programot. Szintén fontosnak nevezte, hogy 1600 külhoni templom, plébánia, parókia, egyházi közösségi ház újult meg a magyar állam támogatásával, továbbá 100 sportberuházást támogattak.
A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program keretében több mint 60 ezer vállalkozó juthatott hozzá több mint 200 milliárd forint fejlesztési forráshoz
-mondta. Végül megemlítette azt az ezer Kárpát-medencei testvértelepülési kapcsolatot, amelyek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy ne csupán a politikai vezetés szintjén, hanem a helyi közösségek között is természetessé és rendszeressé váljon a kapcsolattartás.
Forrás/fotó: MTI
