Magyarország az uniós jelentések célkeresztjében – a XXI. Század Intézet elemzése
Május közepén hazánkban járt az Európai Parlament Költségvetés Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, alig egy héttel később pedig vizsgálódásaik egyes megállapításaira a Magyarországról szóló 2023. évi európai szemeszter országjelentés már tényként hivatkozik – írja a XXI. Század Intézet legújabb, „Magyarország az uniós jelentések célkeresztjében” című elemzésében.
A jelenség több szempontból is számos kérdést vet fel: milyen felhatalmazás alapján utazik hazánkba egy európai parlamenti küldöttség, hogy olyan kérdéseket vizsgáljon, amelyekre az Európai Parlamentnek nincs hatásköre és miként alakult át a gazdasági kormányzás egyik puha eszköze politikai zsarolásra is alkalmazható kötelező jogállamisági verdiktté? Sőt felvetődik a kérdés, hogy hová tart az unió, amikor saját tagállamai és polgárai ellen cselekszik?
Petri Bernadett jogász, a Szabad Európa Munkacsoport tagja, a XXI. Század Intézet kutatója az elmúlt hetek Magyarországot érintő európai uniós jelentéseit tekintette át.
Igencsak abszurd, hogy Magyarország a helyreállítási forrásokhoz a jóváhagyott nemzeti terv ellenére máig nem jutott hozzá, így abból nyilvánvalóan nem tudott mit elkölteni.
A Költségvetési Ellenőrzési Bizottság európai parlamenti küldöttségét Monika Hohlmeier, a CSU politikusa vezette, aki bajor oktatási miniszteri tisztségéről annak idején a müncheni CSU választási csalási botrányban betöltött tisztázatlan szerepe miatt mondott le. Így került az európai politikába, ahol lassan már 15 éve jelen van.
A teljes elemzés
olvasható.
Forrás: XXI. Század Intézet; Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
