Pesti Srácok

Rétvári Bence: Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, de megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök

Rétvári Bence: Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, de megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök

Magyarországnak azért kellett meghoznia ezt a döntést az embercsempészekkel kapcsolatban, mert Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden az MTI-vel.

Rétvári Bence kiemelte: Magyarország védi az Európai Unió külső határait. Brüsszel 650 milliárd forinttal, azaz több mint 1,5 milliárd euróval tartozik Magyarországnak, ugyanis ennyit költöttünk 2015 óta határvédelemre. Ennek a hihetetlenül nagy összegnek eddig mindössze az 1 százalékát térítették meg. Az Európába érkező illegális bevándorlókat a déli határon "mi állítjuk meg, az embercsempészeket mi fogjuk el és tartjuk fogva".

– tette hozzá. Mint mondta, az EU nem ad pénzt Magyarországnak sem az embercsempészek fogvatartási költségeire, sem börtönök építésére, azt viszont elvárják, hogy a határokon elfogott külföldi embercsempészeket hazai börtönökben, a magyar adófizetők pénzéből tartsuk fogva. A hazai börtönök azonban az elfogott több mint kétezer embercsempész miatt túlzsúfolttá váltak. Magyarországgal szemben korábban eljárásokat indítottak, arra hivatkozva, hogy "embertelenek a körülmények" a túlzsúfoltság miatt. Úgy fogalmazott: emlékezetes a "börtönbiznisz", amelynek során "elsősorban a Soros-hálózathoz köthető ügyvédek több milliárd forintos összértékű kártérítési pereket indítottak korábban a börtönök telítettségére hivatkozva".

PestiSracok facebook image

– emelte ki Rétvári Bence.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!