Pesti Srácok

Sajtóértesülések szerint a kormány átalakítaná a választási törvényt

Sajtóértesülések szerint a kormány átalakítaná a választási törvényt

A kormány átalakítaná a választási törvényt: az Országgyűlés törvényalkotási bizottságához benyújtott törvénymódosító javaslat szerint időközi választás helyett a választási lista alapján adhatna képviselőt az a párt, amelyik addig a mandátum birtokosa volt – közölte a Magyar Nemzet szerdai online kiadásában.

Mint írták, a változtatás az önkormányzati választást megelőző egyéves időszakra vonatkozik. A tízezer lakosúnál nagyobb településeken pedig az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kellene állítania egy pártnak, ha kompenzációs listát akar állítani.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságához benyújtott, a Magyar Nemzet birtokába jutott törvénymódosító javaslat szerint az önkormányzati választás tavaszi időpontjához igazítaná a részletszabályokat a kormány. Az eljárási szabályok eddig az őszi választáshoz képest határozták meg, hogy meddig lehet időközi választást tartani. Ez módosulna, tekintettel arra, hogy korábban arról döntött a parlament: az európai parlamenti (EP-) választással egyidejűleg lesznek az önkormányzati választások 2024-ben. Mindezzel egyébként a kormánypártok számításai szerint 9–10 milliárd forintot spórol az állam.

A módosító javaslat szerint a már kiírt választások közül azokat tartják meg, ahol a kampány már elkezdődött, tehát 50 napnál kevesebb van hátra az időpontig. A Nemzeti Választási Iroda adatai alapján jelenleg 15 településen várható valamilyen időközi választás, és ezek közül nyolcat biztosan megtartanak. A törvény kihirdetésétől függően ez azt is jelentheti, hogy nem lesz időközi ott, ahol május 27-én indulna a kampányidőszak. Ilyennek nevezték például Budapest XII. kerületét, ahol a Vágó István (DK) halála miatt megüresedett mandátum betöltéséről szavaznának a hegyvidékiek.

PestiSracok facebook image

A lap birtokába jutott indítvány szerint időközi választás helyett a választási lista alapján adhatna képviselőt az a párt, amelyik addig a mandátum birtokosa volt. A módosítás kiterjed arra is, hogy tízezer lakosúnál nagyobb településeken az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kell állítania egy pártnak vagy pártszövetségnek, ha kompenzációs listát akar állítani. Ugyanez a szabály érvényesülne a budapesti kerületekben: kompenzációs listája annak a jelölőszervezetnek lehet, amely a kerületek kétharmadában polgármesterjelöltet állított. Ez egyébként igazodik az országgyűlési választásra érvényes szabályhoz. Ugyancsak szerepel a javaslatban – összhangban az országgyűlési választási mintával –, hogy a fővárosi kompenzációs listán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint az így megszerezhető mandátumok száma.

A törvénymódosításról a Magyar Nemzet információi szerint jövő kedden szavaz majd a parlament, és az a kihirdetését követő nyolcadik napon lépne hatályba.

Forrás: MTI/Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)