Pesti Srácok

Schadl–Völner-per – Schadl nem akart kérdésekre válaszolni, de minden vádat tagadott

Schadl–Völner-per – Schadl nem akart kérdésekre válaszolni, de minden vádat tagadott

Az Index beszámolójában arról ír, hogy kedden tárgyalással folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a Schadl–Völner-per, amelyen csak Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar április végén lemondott elnöke jelent meg, Völner Pál nem, igaz, az ő meghallgatására később kerül sor. Schadl a bíróság előtt hosszan fejtette ki álláspontját, de kérdésekre nem kívánt válaszolni.

A portál felidézi: a korrupciós ügy huszonkét vádlottjából tízen ismerték be bűnösségüket, esetükben a bíróság másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki. A korábbi bírósági végrehajtókat öt-öt évre eltiltották a végrehajtói munkától, kettőjük esetében vagyonelkobzást is elrendeltek. Ennek megfelelően az első tárgyalási napon a fennmaradó tizenkét vádlottnak kellett volna megjelennie, de Völner Pál távol maradt a tárgyalástól. Papp Gábor, az ex-államtitkár védője ezt azzal indokolta, hogy mivel Völner meghallgatása egy hét múlva, május 23-án lesz, azt feltételezték, hogy most nem kell megjelennie.

A tárgyaláson elutasították Schadl védőjének, Morvai Attilának azt a kérelmét, hogy szüntessék meg védence fogva tartását. Ugyancsak letartóztatásban marad a harmadrendű vádlott, R. Róbert is.

A portál felidézi: a vádirat szerint az elsőrendű vádlott, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki a másodrendű vádlottal, Völner Pál akkori igazságügyi államtitkárral. Ennek keretében Schadl jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig 2–5 millió forintot, összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta. Schadl hét társával megállapodott abban, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapnak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük. Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert.

PestiSracok facebook image

Az ügyészség Schadl Györgyre tíz év, míg Völner Pálra nyolc év börtönbüntetést, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetést kért. A vádirat a huszonkét terhelt egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza.

Schadl György a bíróság előtt elmondta, hogy Völner Pált kitűnő jogásznak ismerte, akitől gyakran kért tanácsot saját ügyeiben, de jogellenesen soha nem fizetett a volt államtitkárnak. A bírósági végrehajtókkal összefüggésben pedig úgy fogalmazott: velük anyagi kapcsolatban állt, mert a pályázatok elnyerésekor nem volt megtakarításuk, hogy elindítsák irodáikat. Másfél óra után a bírónő félbeszakította azzal, hogy kíván-e majd kérdésekre is válaszolni, mire ő és ügyvédje is azt felelte: nem.

Forrás: index.hu; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)