Pesti Srácok

Senkit nem érdekelt a keddi diáktüntetés

Senkit nem érdekelt a keddi diáktüntetés

Teljes érdektelenségbe fulladt az Egységes Diákfront keddi demonstrációja: a Ne írd alá a Bosszútörvényt, Kata! címmel meghirdetett tüntetésen mindössze 15–20 diák jelent meg a Sándor-palota előtt. Az elmúlt másfél évben a pedagógusok melletti diáktüntetéseket szervező csoport ezúttal azt tervezi, hogy a Sándor-palota előtt − akár napokon keresztül – tiltakoznak a státusztörvény elfogadása ellen – számolt be a Magyar Nemzet.

Mihalics Lili, az esemény szervezője és az Egységes Diákfront oszlopos tagja korábban az Eduline-nak elárulta: készek akár napokon keresztül a köztársasági elnök székhelye, a Sándor-palota előtt éjszakázni. Ebből a célból egy kisebb sátrat állítottak fel a helyszínen. Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke a sátorállítás után egy kék szatyorral érkezett meg a helyszínre, és pokrócot osztott ki a téren ülő, éppen sört fogyasztó diákoknak. Mihalics Lili szerint június 1-jéig, vagyis a következő pedagógustüntetés napjáig biztosan a helyszínen maradnak. Csütörtökre 15 városban szerveznek tüntetést a státusztörvény ellen, Sopron, Pécs, Debrecen és Miskolc mellett Budapesten is tüntetés lesz.

Közben a Magyar Nemzet a Központi Nyomozó Főügyészségtől (KNYF) megtudta: eddig egy – nem közszereplő – gyanúsítottja van a május 19-i zavargásba torkollt baloldali, szintén a pedagógusok támogatására hivatkozva megszervezett demonstrációval kapcsolatban indult nyomozásnak. A Magyar Nemzet információi szerint várható további gyanúsítás is, hiszen a zavargásról készített videofelvételek elemzése még nem fejeződött be.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)