Pesti Srácok

Szlovéniában a kormány eltörölte a kommunizmus áldozatainak emléknapját

Szlovéniában a kormány eltörölte a kommunizmus áldozatainak emléknapját

A szlovén kormány egy nappal a kommunizmus áldozatainak emléknapja előtt, kedden késő este visszavonta az előző kormány rendeletét az emléknap kinyilvánításáról, azzal az indokkal, hogy nem volt róla "nyilvános és szakértői vita".

A nemzeti emléknapot Janez Janša kormánya rendelte el 2022. május 12-én, néhány nappal mandátumának lejárta előtt, amikor már ügyvivői minőségben látta el feladatait. Az akkori érvelés az volt, hogy a kommunista erőszak több ezer halottat hagyott maga után Szlovéniában 1941 és 1946 között, és további százezreket érintett a kommunista uralom a következő évtizedekben. A dátumot 49 ember, köztük 44 roma meggyilkolásának évfordulója alkalmából választották, akiket a Ljubljanától délre fekvő Iška-szorosban öltek meg 1942-ben. Az emléknap kihirdetését a baloldal bírálattal fogadta, és azzal érvelt, hogy a jobboldali kormány "a nemzetet egy véget nem érő kultúrharcba akarja keverni". A szlovén lapok szerint a kormány jelenlegi döntése várható volt, mert a kisebbik koalíciós párt, a Szociáldemokraták (SD) illetékesei a múlt héten kijelentették: a rendeletet hatályon kívül kell helyezni, mivel az "leginkább a revizionizmusról szól, és nem tesz semmit az emberek megbékítésére".

Janša a Twitteren-oldalán úgy jellemezte a döntést, mint "a független Szlovénia történetének egyik legundorítóbb és legszégyenletesebb cselekedetét", amely szerinte "sérti mindazokat, akik legalább egy szemernyi rokonszenvet éreznek embertársaik iránt". Azzal vádolta a kormányt, hogy rehabilitálta a kommunista bűnöket, és semmissé tette "a Szlovéniát demokratikussá és függetlenné tévő generáció kivételes megbékélési erőfeszítéseit".

Matej Tonin, a Kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSi) vezetője a közösségi oldalán azt írta: sok ma élő ember szenvedett a kommunizmus alatt, és sokan vesztették el szeretteiket.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy "a jelenlegi kormány nem képes ilyen széles látókörre".

Forrás: MTI; Fotó: beszédesmúlt.hu (illusztráció)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)