A Jobbikban már nem is ismerik KGBélát – Hamar megfeledkeztek az ellenzéki kémről a társai
Nem reagált egyelőre a Jobbik arra, hogy európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki a Kúria által kémkedés és más bűncselekmények miatt jogerősen öt év fegyházra ítélt Kovács Béla ellen a Budapest Környéki Törvényszék, pedig abban az időben, amikor Kovács Béla a párt EP-képviselője volt, a Jobbik politikusai is az oroszok melletti töretlen kiállásukról tettek tanúbizonyságot. Így volt ezzel Gyöngyösi Márton, a párt jelenlegi elnöke is, aki többször is felszólalt Oroszország védelmében, legitimnek minősítette a krími referendumot, sőt, 2015-ben az Oroszország elleni európai uniós szankciók ellen is szót emelt – számolt be a Magyar Nemzet.
Gyöngyösi külpolitikai karrierje 2010-ben kezdődött, amikor a Jobbik külügyminiszter-jelöltjeként színre lépett, és keleti nyitást szorgalmazott pártja nevében. Mint mondta, Kína, Oroszország, Kazahsztán és Törökország határozná meg a Jobbik külpolitikáját, de az arab világ felé való nyitást is nagyon fontosnak tartotta. Az orosz nyitás igen jól sikerült Gyöngyösinek, aki 2014-ben már frakcióvezető-helyettesként a Krím orosz annexióját megalapozó, nemzetközileg elutasított népszavazás kapcsán a Nyugatot képmutatónak nevezte amiatt, hogy a „válságot leghosszabb ideig visszafogottan szemlélő és önmérsékletet tanúsító, a kisebbségeinek a védelmére kelő Oroszországot teszi meg a válság bűnbakjává”. A népszavazást Gyöngyösi legitimnek minősítette, és azt mondta, Oroszország reményt és erőt adott minden kisebbségnek a jogaiért vívott küzdelemben,
a népszavazás pedig rámutatott az Egyesült Államok és az Európai Unió kétszínűségére, mert a népek önrendelkezését, az emberi és kisebbségi jogokat csak akkor támogatják, ha geopolitikai érdekeik úgy kívánják.
A Krím-félsziget annektálása után néhány hónappal Gyöngyösi Moszkvába látogatott, ahol úgy fogalmazott: pártja szerint nem Oroszország, hanem a Nyugat az agresszor Ukrajnában, Moszkva csak az orosz kisebbség védelmére kelt. A Jobbik külpolitikusa újfent példaértékűnek nevezte a krími népszavazást, amely „a kárpátaljai magyarok és a ruszinok számára az autonómia reményét villantja fel”. Úgy vélte, hogy a magyar vezetésnek és diplomáciának ezt kellene elősegítenie.
Elfogatóparancs „KGBéla” ellen
Mint ismeretes, európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki a Kúria által kémkedés és más bűncselekmények miatt jogerősen öt év fegyházra ítélt – a sajtóban csak „KGBéla”-ként emlegetett – Kovács Béla volt jobbikos politikus, EP-képviselő ellen. Erről ma adott ki közleményt a Budapest Környéki Törvényszék. Mint ismert, a Kúria jogerős ítéletében 2022. szeptember 27-én öt év fegyházat, illetve tíz év közügyektől eltiltást szabott ki Kovácsra folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás, illetve az Európai Unió intézményei elleni kémkedés előkészülete miatt.
Amennyiben az elítéltet az EU-ban fogják el, az igazságügyi miniszter az európai elfogatóparancsot megküldi a végrehajtó tagállamnak. Más államban történő elfogás esetén a kiadatási kérelem előterjesztéséről a miniszter dönt, és erről a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróságot értesíti.
A vádirat szerint Kovács Béla operatív feladata volt az is, hogy olyan politikai csoportosulást hozzon létre az EU-ban, amelynek célja az unió politikájának gyengítése Oroszország hatalmi érdekeinek megfelelően. Ez a leírás a Jobbik volt politikusának tevékeny részvételével 2009-ben Budapesten megalakított Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségére illik rá. A Jobbik egykori EP-képviselője kincstárnoka lett az EU szélsőjobboldali, orosz kapcsolatrendszerrel bíró pártjait tömörítő szervezetének, amelynek 2013 és 2015 között elnöke is volt.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
