Az új ukrán kisebbségi törvény nem felel meg a nemzetközi normáknak a Fidesz EP-csoportja szerint
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság kimondta: az új ukrán kisebbségi törvény számos garanciát tartalmaz, azonban nem felel meg teljesen az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak – emlékeztetett a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja az MTI-hez eljutatott közleményében csütörtökön.
A képviselőcsoport közölte:
a Velencei Bizottság június 13-án közzétett véleményében kimondta azt is, hogy Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvény nem tükrözi az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait, ezért azt több pontban módosítani szükséges.
A közlemény Bocskor Andreát, a Fidesz EP-képviselőjét idézte, aki azt mondta: az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői számos esetben ismétlik meg azokat a már korábbi, 2017-es oktatási és 2019-es nyelvtörvényekre vonatkozó kritikákat, amelyeket az ukrán törvényhozók az új kisebbségi törvényben az ígéretek ellenére sem orvosoltak. A szöveg bírálja a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásra vonatkozó meglévő jogainak szűkítését is, aránytalannak ítéli meg a kisebbségek anyanyelvhasználatának korlátozását.
Noha legitim célkitűzésnek minősítik az ukrán mint államnyelv kiterjesztését, kiemelik, hogy azt az arányosság elve alapján és a kisebbségek jogainak sérelme nélkül kell megtenni
– közölte. Az EP-képviselő kiemelte ugyanakkor: a Velencei Bizottság véleménye nem terjed ki azokra az 1992-es kisebbségi törvény által még biztosított szerzett jogokra, amelyeket az új 2022-es törvény már nem garantál.
Ezek között szerepelt a kulturális autonómia, a nemzeti jelképek szabad használata, vagy a nemzeti kisebbségek azon joga arra, hogy történelmi, illetve jelenlegi lakhelyükön megőrizzék az életközegüket
– emlékeztetett. Bocskor Andrea kiemelte: a vélemény pozitív következménye, hogy az ukrán hatóságok egy évvel elhalasztották az uniós nyelven tanító nemzetiségi iskolák vonatkoztatásában az oktatási törvény 7. cikkének teljeskörű hatálybalépését, ezzel 2024. szeptember 1-ig meghosszabbították az átmeneti időszakot.
Ez azonban nem jelenti a probléma maradéktalan megoldását, amit az uniós csatlakozási folyamatban remélhetőleg a közeljövőben sikerül megnyugtató módon rendezni
– húzta alá.
Bízom abban, hogy Ukrajna komolyan fogja venni a Velencei Bizottság ajánlásait, és a korábbi, 2017-es és 2019-es kritikai megjegyzéseket is orvosolja
– tette hozzá a fideszes politikus.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
