Pesti Srácok

Brüsszel az uniós tagállamokra vetne ki sarcot, hogy finanszírozni tudja Ukrajnát

Brüsszel az uniós tagállamokra vetne ki sarcot, hogy finanszírozni tudja Ukrajnát

A brüsszeli elit minden eszközt bevet azért, hogy az ukrajnai háború finanszírozása miatt rohamosan kiürülő uniós kasszát a tagállamok sarcolásával töltse fel. Közben az EU-bürokraták folyamatosan emelik a saját, egyébként is sokmilliós fizetésüket. A túlköltekező uniós vízfej a migráció kezeléséből is jelentős bevételeket remél, ezért még a jövő évi európai parlamenti választások előtt áterőltetnék azt a paktumot, amely kvóták alapján osztaná szét a bevándorlókat a tagállamok között, míg a befogadást elutasító országoknak súlyos eurómilliókat kellene büntetésként befizetniük a brüsszeli büdzsébe – számolt be a Magyar Nemzet.

Brüsszel a költségvetési hiányra hivatkozva még több pénzt sajtolna ki a tagállamokból, újabb 50 milliárd eurós csomagot fogadnának el Ukrajna számára, de a központban szó sincs takarékosságról, sőt, megnövelnék az uniós bürokraták fizetését, illetve több pénzt pumpálnak saját kommunikációjukba. Az EU-közeli Politico nevű portál az elmúlt napokban több cikket hozott nyilvánosságra, amelyek szerint az Európai Bizottság onnan próbál pénzt szerezni, ahonnan csak lehet. A brüsszeli bürokraták kétségbeesése bizonyítja: Brüsszel elköltötte a pénzt Ukrajnára. A koronavírus-járvány, az infláció és a háború nehéz pénzügyi helyzetbe hozta az Európai Bizottságot, költségvetése több sebből is vérzik. A költségvetésért felelős uniós biztos, Johannes Hahn szerint az uniós intézmény már a határokat feszegeti, így kérdéses, hogy mit tudnak finanszírozni a jelenleg rendelkezésükre álló pénzekből.

Tovább sarcolnák a tagállamokat

A bizottság ezért jelentős mértékben növelné a költségvetését, amihez elsősorban a tagállamokkal kell megküzdenie. Amint arról már beszámoltunk, Brüsszel csaknem 50 milliárd euróval többet kíván költeni Ukrajna támogatására, 15 milliárddal többet pedig a migrációra és a szomszédságpolitikára. További 10 milliárd eurót stratégiai ágazatokba, valamint az uniós brüsszeli bürokrácia fenntartására különítenének el. A legfontosabb tétel az új, Ukrajnát támogató pénzügyi csomag, amelynek célja, hogy a háború sújtotta ország 2027-ig egyensúlyban tudja tartani költségvetését, illetve el lehessen indítani az újraépítését.

PestiSracok facebook image

A Politico arról is beszámolt, hogy Brüsszel nemcsak Ukrajna, de saját maga számára is nagyobb költségvetést kíván elérni. Ennek keretein belül fedeznék például az EU-s bürokraták béremelését. A napokban jelent meg a sajtóban az is, hogy a bizottság saját PR-büdzséjét is duplájára, 30 millió euróról 60 millióra növelné, amelynek haszonélvezői elsősorban Ursula von der Leyen német származású kommunikációs tanácsadói lennének. Ráadásul mindezt a mezőgazdaságra, a kutatásra, illetve a migrációra vagy az Erasmus-programokra szánt pénzek egy részéből fedeznék.

Saját költekezése közben a bizottság takarékosságra próbál ösztönözni más intézményeket, például az Európai Parlamentet, valamint az Európai Unió Bíróságát. Von der Leyenék az előbbitől 28 millió eurós, míg az utóbbitól 6 millió eurós költségcsökkentést várnának el. Persze a spórolásnak is van határa az uniós bürokraták számára: a bizottság ugyanis felajánlotta az Európai Parlament képviselőinek, hogy inflációhoz kötött béremelést biztosít az egyébként is busás fizetésükhöz.

A teljes cikk ITT tekinthető meg.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.