Pesti Srácok

Brutálisan csökkent a médiába vetett bizalom Európa legtöbb országában

Brutálisan csökkent a médiába vetett bizalom Európa legtöbb országában

Jelentősen csökkent az emberek sajtóba vetett bizalma az elmúlt évek alatt – derült ki a Reuters Intézet éves jelentéséből, amit a Transzparens Újságírásért Alapítvány szemlézett. A kutatás szerint a magyarok az egyik legbizalmatlanabbak a hírekkel kapcsolatban, a legnagyobb mértékben ugyanakkor az Egyesült Királyságban nőtt azok aránya, akik nem hisznek az újságíróknak.

Az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Intézet évente készít felméréseket a világ különböző országaiban arról, hogy az ott élők mennyire bíznak a sajtóban. A 46 vizsgált ország közül Görögországban a legrosszabb a helyzet: ott a válaszadók mindössze 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik a sajtó által közölt információkban. Rögtön utánuk következik Magyarország, ahol ez a mutató 25 százalék. Németország és Franciaország sem büszkélkedhet az eredményei miatt, a két nyugat-európai országban ugyanis szintén jelentősen csökkent az elmúlt években a sajtóba vetett bizalom. 2015-ben még a franciák 38, a németek pedig 60 százaléka hitt az újságíróknak; ez a mutató 2023-ra előbbi esetében 30, míg utóbbinál 43 százalékra fogyatkozott. A lengyeleknél is hasonló mértékű csökkenést tapasztalható: a 2015-ös 56 százalékról idénre 42 százalékra mérséklődött azok aránya, akik megbíznak a hírekben.

Ha tehát összehasonlítjuk a számokat, azt láthatjuk, hogy bár Magyarország esetében, ahol először 2016-ban végzett kutatást a Reuters Intézet, valóban alacsony a médiába vetett bizalom, ugyanakkor az akkor mért 31 százalékos értékhez képest a mutató mindössze 6 százalékot csökkent, míg Németországban vagy Franciaországban jóval nagyobb volt a visszaesés az évek múltával. Ebből a szempontból külön kiemelhető az Egyesült Királyság, ahol a 2015-ben mért 51 százalékhoz képest 2023-ra 33 százalékra csökkent a bizalmi index nyolc év alatt.

Forrás: Reuters Institute

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)