Csalhatnak a nemükkel az illegális bevándorlók
Ilyen az, amikor két "álprobléma" találkozik – ismétlődő jelleggel fordul elő, hogy az illegális bevándorlók nem a biológiai nemüknek megfelelő gendert adnak meg az adataik rögzítésénél, így trükközve azzal, hogy megpróbáljanak kedvezőbb elbíráláshoz jutni.
2015 óta beragadt a lemez az európai politikusok jelentős részénél. Még mindig azt hiszik, hogy a kontinenst sújtó demográfiai válság megoldása az idegen kultúrájú népesség betelepítése. Az más kérdés, hogy a munkaerőpiaci problémákat ezzel nem fogják megoldani, mert a legtöbb migráns nem dolgozni jön, hanem kihasználni elsősorban a nyugat-európai uniós tagállamokban a szociális hálót. Valószínűleg az elmúlt években az érintett országok is felismerték ezt az összefüggést, és most már inkább mégsem akarnak ennyi ingyenélőt a nyakukon, de visszatoloncolni nem tudják őket. Mégsem akarnak rossz embereknek tűnni. Úgyhogy mi a megoldás? Az érintettek szerint a már itt lévők szétosztása a tagállamok között. Ebből azonban mi, magyarok nem kérünk – írja a Tűzfalcsoport.
Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán reagált arra, hogy az EU tagállamainak belügyminiszterei 2023. június 8-án Luxemburgban megszavazták a kötelező migránskvótát:
Brüsszel visszaél a hatalmával. Át akarják telepíteni Magyarországra erővel a migránsokat. Ez elfogadhatatlan! Erőszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból.
A migrációs válságnak és az ebből fakadó vitáknak tehát még koránt sincs vége. Az illegális bevándorlást nemcsak a nyugati uniós tagállamok segítik elő, hanem a nyílt társadalom hálózatához tartozó szervezetek is jócskán kiveszik a részüket a folyamatból. Vannak külön a migránsok ideérkezését segítő szervezetek, például a Földközi-tengeren őket furikázó hajók, de vannak olyanok is, amelyek abban segítenek nekik, hogy mit mondjanak a hatóságoknak annak érdekében, hogy menedékkérelmük pozitív elbírálásban részesüljön. Ezen cikkben ez utóbbiak közül azt vizsgáljuk meg, amikor arra biztatják az illegális bevándorlókat, hogy hazudják magukat a transz/queer-közösség tagjainak.
A múltban előfordultak olyan esetek (de az sem kizárt, hogy ma is él ez a fajta gyakorlat), amikor az álcivil szervezetek aktivistái rámutattak a transz/queer-személyek kiszolgáltatottságára bizonyos régiókban (különösen a Közel-Keleten és Afrikában), és azt javasolták, hogy a hagyományostól eltérő szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk kinyilvánítása potenciálisan erősítheti a menedékjog iránti kérelmüket, pontosabban annak pozitív elbírálását. Ezzel nem kizárhatóan arra bíztathatták őket, hogy vezessék félre a hivatalos szerveket. Az ilyen javaslatok mögött elsősorban az a motiváció áll, hogy hangsúlyozzák a transz/queer egyének hazájukban tapasztalható üldöztetését és diszkriminációját.
Egyes országokban a homoszexualitás vagy a transzneműség kriminalizálva van, és az egyének súlyos büntetésre számíthatnak, beleértve a börtönbüntetést vagy akár a halált is. A vonatkozó szexuális identitásuk hangsúlyozásával az egyének megpróbálhatják bizonyítani, hogy szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt megalapozottan félnek az üldöztetéstől, ami a nemzetközi menekültjog szerint érvényes indok a menedékjog iránti kérelemre. Ez a gyakorlat ellenőrzési nehézségeket okoz a hivatalos szerveknek. Egyes esetekben a menekültügyi hatóságok számára kihívást jelenthet egy személy transz/queer-státuszának ellenőrzése. Ez szkepticizmust kelthet és kérdéseket vethet fel a kérelem hitelességével kapcsolatban, ami további vizsgálathoz vagy hitetlenséghez vezethet.Azok a migránsok, akik az álcivilekre hallgatnak és úgy nyilatkoznak, hogy transz/queer-identitásúak, a menekültügyi eljárás során invazív és érzékeny kérdésekkel szembesülhetnek. Részletes személyes beszámolót és bizonyítékokat kérhetnek tőlük szexuális irányultságukról vagy nemi identitásukról, ami nyomasztó és traumatikus lehet az üldöztetést vagy diszkriminációt valóban átélt személyek számára. Végül, de nem utolsó sorban az egyének arra való ösztönzése, hogy kizárólag menedékjog iránti kérelem céljából fedjék fel transz/queer-identitásukat, etikai megfontolásokat vet fel. Alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az egyén jólétét és biztonságát helyezzük előtérbe, és hogy a személyes információk felfedésére vonatkozó döntés tájékozott, önkéntes, és az egyén valódi tapasztalatain és körülményein alapuljon.
Úgy gondoljuk, hogy igencsak visszás a Soros által finanszírozott szervezetek részéről, hogy egyik oldalról a transz/queer-személyek jogaiért küzdenek, de mindeközben az őrájuk sokszor veszélyt jelentő, őket gyűlölő muszlim vallású migránsokat arra biztatják: hazudjanak a szexuális orientációjukról vagy nemi identitásukról, hogy biztosan befogadják a menedékkérelmüket.
Vannak kifejezetten olyan álcivil kezdeményezések, amelyek a transz/queer-identitású migránsokkal foglalkoznak. Ilyen például aNémet Queer Menekültek Hálózata (German Queer Refugees Network), egy olyan szervezet, amely a „németországi transz/queer menekültek és menedékkérők támogatására és védelmére összpontosít”. A projektet a Németországi Leszbikus és Meleg Szövetség jegyzi, amely a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatához tartozik. Egyike volt annak a 250 szervezetnek, amelyek nyílt levélben tiltakoztak a Stop Soros törvénycsomag ellen.A projekt célja, hogy foglalkozzon a menekült közösségen belül a transz/queer-személyeket érintő sajátos kihívásokkal. A kérdés az, közülük mennyien vannak, akik ténylegesen üldöztetést szenvedtek hazájukban a szexualitásuk vagy nemi identitásuk miatt, és hányan vannak olyanok, akik az NGO-k buzdítására hazudtak ezzel kapcsolatban csak azért, hogy pozitívan bírálják el a kérelmüket. A szervezet különböző szolgáltatásokat nyújt a transz/queer menekülteknek, például jogi és egyéb célú tanácsadást, nyelvi segítséget és szociális támogatást. Emellett azon is dolgoznak, hogy „a politikai döntéshozók, a hatóságok és a szélesebb nyilvánosság figyelmét felhívják a transz/queer-menekültek” egyedi szükségleteire és kiszolgáltatottságára. A hálózat együttműködik más civil szervezetekkel, kormányzati szervekkel és intézményekkel annak érdekében, hogy „javítsa a menekültek védelmét és integrációját Németországban”.
Az NGO-k hatással vannak a tagállami menedékpolitikákra is. Miután a Németországi Leszbikus és Meleg Szövetség (LSVD) és partnerszervezetei évek óta bírálták a „mérlegelési kötelezettség” gyakorlatát, a Szövetségi Belügyminisztérium (BMI) felülvizsgálta a menekültügyi szabályokat, és eltörölte az úgynevezett mérlegelési előrejelzéseket a „queer menekültek” esetében. A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) 2022 októberétől kezdve már nem a „prognosztizált viselkedésük” alapján fogja értékelni, hogy a queer menedékkérők számára milyen veszélyt jelentene, ha visszatérnének a származási országukba, hanem mindig a hagyományostól eltérő szexuális irányultságot vagy nemi identitást fogják alapul venni a migránsok esetében, ez alapján kell értékelni a kockázatokat.
Mit jelenthet ez a gyakorlatban? Összefoglalva: ha Abdul (aki éppenséggel az is lehet, hogy homofób egyébként) illegális migránsként partra száll Olaszországban, majd elmegy Németországba, és ott menedékkérelmet nyújt be, azt állítva magáról, hogy transz/queer, és emiatt hazájában üldöztetés és/vagy büntetés várná emiatt, megkapja a menedékjogot. Kijátszotta a rendszert, és ebben a sorosista NGO-k még segítettek is neki.
Forrás: Tűzfalcsoport; Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent
