Gulyás Gergely: ma már senki nem vitatja annak helyességét, hogy egységes magyar nemzetben gondolkodunk
Az elmúlt bő egy évtized pozitívuma, hogy ma már senki nem vitatja annak helyességét, hogy egységes magyar nemzetben gondolkodunk – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton, Budapesten.
Ez a magyar közéletben vitán felül álló tézis lett (...), éppen ezért sajátunknak kell éreznünk minden határon túli nemzetrész ügyét
– fogalmazott Gulyás Gergely a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közéleti programjainak diplomaosztó ünnepségén, amelyen az erdélyi politikai iskola és a kárpátaljai vezetőképző frissen végzett hallgatói vették át diplomájukat. A miniszter a magyarság szempontjából nehéznek nevezte a jelenlegi időszakot.
Akármelyik nemzetrészt nézzük, meg tudjuk nevezni azokat a legfőbb nehézségeket, amelyekkel a határon túlra szakadt magyarság szembenéz
– hangoztatta. Gulyás Gergely kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarokat sújtja az ukrajnai háború valamennyi borzalma, szenvedése.
Eközben "az általunk anyagilag, erkölcsileg, humanitárius akciókban is támogatott ukrán állam úgy gondolja, ezt a támogatást azzal kell meghálálni, hogy mindenféle európai emberi jogi normával összeegyeztethetetlen, a nemzetiségeket súlyosan sújtó és az alapvető kisebbségi jogokat lábbal tipró szabályokat hoznak és fogadnak el". Magyarország nem tartja az Európába vezető útnak, ha egy állam semmibe veszi a nemzetiségi jogokat
– mondta a politikus, majd a magyar alaptörvényre utalva amellett érvelt, hogy valamely nemzetiséghez tartozni érték.
Magyarország szolidáris Kárpátaljával, szolidáris a nemzetközi jogot megsértő Oroszország által megtámadott Ukrajnával is
– jelentette ki, kiemelve azt is, hogy az anyaországra mindig minden magyar számíthat.
Romániában véget ért az a magyarság számára előnyös helyzet, amely az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával járt, így az ottani magyar nemzetiség számára nehezebb időszak következik
– folytatta Gulyás Gergely. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy Kárpátalján és Erdélyben is legyenek olyan fiatalok, akik fontosnak tartják saját közösségük sorsát, a legkisebb közösségtől a családtól, a legnagyobbig, a nemzetig bezárólag.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója köszöntőjében ismertette, hogy az erdélyi politikai iskolán 19-en, a kárpátaljai vezetőképzőn 15-en végeztek idén. Széchenyi Istvánt is idézve megjegyezte, hogy jelenleg a közéleti pályára lépés hasonlóan sok áldozatot kíván, mint a reformkorban, ugyanis erős ellenszélben kell kiállni a magyar érdekekért.
Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a többi között azt mondta: pártjuk legutóbbi kongresszusán azért nem módosították programjukat, mert meggyőződésük, hogy az a következő, fiatalabb generációk feladata lesz, akiknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy végiggondolják saját helyzetüket.
A közjó újragondolása nélkül nincs új politikai generáció
– hangsúlyozta.
Bogya Anna, a román miniszterelnök-helyettesi kabinet volt államtitkára gratulált a közéleti szerepre vállalkozó fiataloknak a bátorságukhoz, mivel jelenleg a romániai közéletben hatalmas méreteket ölt a politikusokkal szembeni bizalmatlanság. Az RMDSZ-es politikus utalt arra, hogy pártja "emelt fővel" távozott a román kormányból, céljuk ugyanakkor nem változott: jobbá tenni az ottani magyar közösség életét. Szavait a friss diplomásokhoz intézve kiemelte, hogy "a tudás minimalizálja a befolyásolhatóságot, és nekünk ilyen vezetőkre van szükségünk".
Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti képviselő egyebek mellett arról beszélt, hogy az MCC vezetőképzője meghatározó tényezővé vált a kárpátaljai fiatalok körében, a végzett hallgatók pedig a közösségben aktív és fontos szerepet vállalnak, így ők a garanciái a kárpátaljai magyarság megmaradásának.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kiss Dániel
