Pesti Srácok

Szabályosan járt el a minisztérium a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjának pályáztatásakor

Szabályosan járt el a minisztérium a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjának pályáztatásakor

"A Kulturális és Innovációs Minisztérium az Operaház főigazgatói tisztségének a pályáztatása során minden esetben a jogszabályban előírtak szerint járt el" - olvasható a minisztérium által közzétett nyilatkozatban.

A pályáztatás első körében a szakmai bizottság véleményezte a beérkezett, érvényes pályázatokat és javaslatot fogalmazott meg a miniszter részére. Ezt követően Csák János kulturális és innovációs miniszter döntését két alapvető szempont szerint hozta meg, egyrészt a művészeti szakmai beágyazottságot, másrészt egy nagy szervezet vezetésében szerzett komoly tapasztalatot helyezte előtérbe. Végül az a döntés született, a mérlegelések és minden szempont figyelembe vétele után, hogy Ókovács Szilveszter személye a legalkalmasabbnak az Operaház főigazgatói tisztségére további öt évre. A döntést, az indoklást, a pályázatonként elkészített összegző véleményt, és a szakmai bizottság szavazásának részletes eredményét a törvényi előírásoknak megfelelően, késedelem nélkül, még aznap, május 26-án nyilvánosságra hozta a minisztérium - tudatták szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben.

Forrás: Kulturális és Innovációs Minisztérium

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.