Pesti Srácok

Magyarországot büntetné leginkább az új "migránskvóta-döntés"

Magyarországot büntetné leginkább az új "migránskvóta-döntés"

Magyarországnak évente mintegy 8500 migránst kellene befogadnia, vagy pénzben – fejenként 20 ezer euró értékben – megváltania, és viselnie ezzel a legnagyobb terhet az új EU-s "migránskvóta-döntés" értelmében – mondta a Nézőpont Intézet vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Mráz Ágoston Sámuel felidézte: az uniós tagországok belügyminiszterei néhány napja többségi döntéssel tanácsi álláspontot fogadtak el az unió menekültügyi reformjáról, amelynek értelmében a jövőben a visszautasítási kísérletek alapján számolnák ki, hány migránst kellene befogadnia egy-egy országnak évente. Rámutatott: mivel országunk a nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekszik, évente 8500 migránsról lenne szó, ami az összes EU-ba érkező bevándorló majdnem harminc százalékát teszi ki, azaz ennyi személyt kellene az uniós belügyminiszterek többségének döntése értelmében Magyarországnak befogadnia. Kitért arra: a tervezet nóvuma, hogy akár pénzben is meg lehetne váltani a migránsok befogadását; egy-egy be nem fogadott migráns után 20 ezer eurót kellene befizetni az Európai Unió kasszájába az államoknak.

– összegzett az elemző. Mráz Ágoston Sámuel úgy vélekedett: az EU-s belügyminiszterek többsége azért hozta meg ezt a Magyarország számára rendkívül hátrányos döntést, mert közeleg a 2024-es uniós választás, a "baloldali, föderális körök" pedig tartanak attól, hogy a voksolás eredményeként az Európai Parlamentben a jelenlegitől eltérő erőviszonyok alakulnak ki. Emellett – hívta fel a figyelmet – a svéd elnökség azért is gyorsíthatta fel az egyeztetéseket, próbálta meg kihasználni az aktuális baloldali többséget, mert július végén Spanyolországban is választások lesznek, amelynek eredményeként "előfordulhat, hogy összeáll egy jobboldali, úgynevezett blokkoló kisebbség" az Európai Tanácson belül.

PestiSracok facebook image

– jelezte.

– mondta az elemző, megemlítve: a magyar baloldali pártok 2015 óta folyamatosan tagadják, hogy a migráció veszélyt jelentene Magyarország szempontjából, és hogy a migránskvóta intézkedése az Európai Unióban létezne.

– fejezte ki várakozásait az elemző.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/ANSA/Orietta Scardino

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.