Pesti Srácok

Máris működik a kötelező kvóta – Az Eurostat adatai szerint tovább emelkedett az EU-ban menedéket kérők száma

Máris működik a kötelező kvóta – Az Eurostat adatai szerint tovább emelkedett az EU-ban menedéket kérők száma

Az egy évvel ezelőtti és az előző havi adatokhoz képest is emelkedett azok száma márciusban, akik első alkalommal nyújtottak be menedékkérelmet az Európai Unió valamely tagállamába - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.

A márciusi adatokat tartalmazó jelentés szerint a vizsgált hónapban 85 975 nem uniós állampolgárságú menedékkérő nyújtott be kérelmet nemzetközi védelmi jogállás megszerzésére az uniós tagországokban. Ez 16 százalékkal haladja meg a 2022. márciusi (74 310) és mintegy tízezerrel a 2023. februári (76 505) adatokat. Márciusban 6945-en voltak olyanok, akik elutasításukat követően ismételten benyújtották menedékkérelmüket, ez a szám 4 százalékkal több a 2022 márciusában bejelentettnél (6690). Az előző hónapokhoz hasonlóan márciusban is a szíriaiak alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját (9660), őket az afgánok követték (9155), megelőzve a venezuelaiakat (6415), a kolumbiaiakat (5980) és a törököket (5615). A menedékkérelmek 74 százalékát négy országban, Németországban (25 170), Spanyolországban (15 570), Franciaországban (11 870) és Olaszországban (11 335) nyújtották be.

Az EU egészében 2023 januárjában egymillió emberre 192 olyan menedékkérő jutott, aki első alkalommal nyújtja be kérelmét, míg márciusban 171. Az EU tagországai közül az első alkalommal menedéket kérelmezők aránya Cipruson volt a legmagasabb, ahol egymillió lakosra 1859 kérelmező jutott az év harmadik hónapjában, amíg egy hónappal korábban, februárban 885 Ciprust Horvátország (965) követte márciusban. A legalacsonyabb arányt Magyarországon jegyezték fel, ahol egyetlen menedékkérelmet sem nyújtottak be - közölte az Eurostat.

Márciusban 2620 felnőtt kísérő nélküli kiskorú fordult a hatóságokhoz nemzetközi védelemért az Európai Unió valamely tagállamában, legtöbbjük afgán (860) és szíriai (565) származású volt. Ez év márciusában a legtöbb kiskorú menedékkérő Németországba (990), Hollandiába (260), Olaszországba (230), Spanyolországba (225), Bulgáriába (215), Ausztriába (210) és Görögországba (200) érkezett. A jelentésben kiemelték: Oroszország Ukrajna elleni, tavaly február 24-én indított háborúját követően jelentősen megnőtt az első alkalommal menedéket kérők között az ukrán állampolgárok száma: a 2022 februárjában feljegyzett 2105-ről márciusra 12 190-re ugrott. Ezután mindazonáltal folyamatosan csökkent a számuk, idén januárban 1030, februárban 1110, márciusban pedig 1160 ukrán állampolgárságú kérelmezőt vettek nyilvántartásba. Márciusban 2480 volt az orosz állampolgárságú menedékkérők száma, míg februárban 2385, januárban pedig 2560 - tették hozzá

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.