Negyvenmilliárdra emelik átmenetileg a főváros folyószámla-hitelkeretét
Negyvenmilliárd forintra emelik átmenetileg a fővárosi önkormányzat folyószámla-hitelkeretét a városvezetés által meghirdetett "túlélőprogram" részeként – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jegyezte javaslatot 17 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 10 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
"A fővárosi önkormányzat likviditásának folyamatos, biztonságos fenntartása érdekében" döntöttek a képviselők arról, hogy az eddigi, az OTP Banknál meglévő 25 milliárd forintos hitelkeretet a július 14. és szeptember 20. közötti időszakra 40 milliárdra emelik. Az előterjesztésben emlékeztettek: a túlélőprogram célja, hogy a főváros elkerülje azt a helyzetet, amelyben nem lenne képes finanszírozni a közszolgáltatásokat.
A program indulása előtti likviditási előrejelzés szerint a fővárosi önkormányzat számláján augusztus végén mínusz 76 milliárd forint lett volna, amely körülbelül 51 milliárd forinttal haladta volna meg a folyószámlahitel nyújtotta finanszírozási lehetőségeket. Az elmúlt hónapok intézkedéseinek hatására a jelenlegi előrejelzés szerinti egyenleg augusztus végén mínusz 45 milliárd forint lesz, amely még mindig meghaladja a pénzügyi védőhálót nyújtó hitelkeretet
– írták. Az elfogadott javaslat szerint a 25 milliárdos folyószámla-hitelkeret várhatóan július végén kimerül, és az eddig meghozott és a közeljövőben meghozandó intézkedések mellett is úgy látják, hogy az önkormányzatnak átmenetileg további 15 milliárd forint folyószámla-hitelre lesz szüksége annak érdekében, hogy a költségvetési elszámolási számlán jelentkező kifizetési kötelezettségeket a második féléves iparűzési adóbevételek szeptember közepén történő megérkezéséig teljesíteni tudja.
A testület Szaniszló Sándor (DK), Horváth Csaba (MSZP), Soproni Tamás (Momentum) és V. Naszályi Márta (Párbeszéd) fővárosi frakcióvezetők javaslatára – 17 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett – megerősítette: a Nemzeti Atlétikai Központ létrehozásával és az atlétikai világbajnokság megrendezésével összefüggésben elengedhetetlennek tartja, hogy 2020–2024. években az Egészséges Budapest Program keretében a kormány legalább 50 milliárd forintot fordítson a kerületi önkormányzatok egészségügyi alap- és szakellátási fejlesztéseinek támogatására. A közgyűlés kimondta azt is: "az atlétikai világbajnokság megrendezése mögötti budapesti és ferencvárosi támogatás, vagyis a széles politikai konszenzus helyreállítása érdekében" szükségesnek tartja, hogy haladéktalanul kezdődjenek érdemi egyeztetések a 2022-es, az idei és a jövő évi – évenként 10 milliárdos – kormányzati támogatások ütemezéséről és folyósításának módjáról. Mint a javaslatban olvasható, a program keretében az éves tízmilliárd forintos keret felosztásáról 2020-ban és 2021-ben egyetértés jött létre a főváros és a kormány között. A 2022. és a 2023. évi tíz–tíz milliárd forintos keretösszeg felosztásáról azonban – mandátummal rendelkező kormányzati partner hiányában – még az egyeztetések sem kezdődtek el. A ferencvárosi fejlesztések elmaradása és a program forrásainak visszatartása a két önkormányzat és a kormány közötti megállapodások egyoldalú kormányzati felbontását jelenti, amely "értelemszerűen magával vonná az atlétikai világbajnokság megrendezése mögötti budapesti és ferencvárosi támogatás, vagyis a széles politikai konszenzus megszűnését" – írták.
A testület egyhangúlag jóváhagyta, hogy a 2022 őszén a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei Dózsa György úti székhelyén megnyitott, traumaérzékeny szemléletű nőgyógyászati szakrendelő többletkapacitás befogadására irányuló kérelmét benyújtsa a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapnak (NEAK). Az ellátás biztonságos fenntartásához szükséges az állandó, tervezhető forrás rendelkezésre állása – mutattak rá.
Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztésére a Fővárosi Közgyűlés – 17 igennel, 1 nem szavazat ellenében, 8 tartózkodás mellett – elfogadta a Közúti közlekedésbiztonsági stratégia és a Közúthálózati tervet, a közlekedésbiztonság és a közutak fejlesztésének irányelveit megalapozó dokumentumot. A terv célja, hogy Budapesten a súlyos sérüléses, különösen a halálos kimenetelű közúti balesetek számát minimalizálják. A dokumentum a többi között tartalmazza a kerületekkel, civil és szakmai szervezetekkel egyeztetett védett lakóterületek tervezett zónáit, valamint a közúthálózat főbb elemeinek jövőbeni hálózati funkcióját, azok ideális sebessége, tervezett közterületi funkciója és hálózati szerepe függvényében. A terv célként jelöli meg azt is, hogy a védett lakóterületek mérete – ahol 30 kilométer/óra a megengedett sebesség – megduplázódjon.
A testület meghozta a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás állami feladatkörben történő ellátásához szükséges döntéseket is. A jelenlegi hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevekénység ugyanis július elsejétől nem önkormányzati, hanem állami közfeladat lesz.
A közgyűlés Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes indítványára döntött arról, hogy közzéteszik a "Budapesti Lakógyűlés" működését biztosító szoftver nyílt forráskódját. A Fővárosi Közgyűlés határozott arról, hogy Óbudán két eddig névtelen közterület a Táborhegyi park, illetve a Szőlőkert köz elnevezést kapja.
A testület a közösségi költségvetés szavazásán támogatott pályázatokról is döntött. A "közösségi szereld magad műhely" pályázat nyertesének a "Para-fitt" Sportegyesületet hirdette ki, és pályázatát 48,5 millió forinttal támogatja. A képviselők jóváhagyták a TámUgatók Terápiás és Segítőkutyás Alapítvány három pályázatát is az Állatterápiás programok idősotthonokban projekt megvalósítása érdekében. A támogatási összeg pályázatonként 864 ezer forint.
Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
