Pesti Srácok

Óvodákat és egy hajléktalanmelegedőt árusít ki Szeged szocialista vezetése

Óvodákat és egy hajléktalanmelegedőt árusít ki Szeged szocialista vezetése

Két, eddig óvodaként működő és egy hajléktalanellátásra használt épület értékesítéséről döntött pénteki ülésén a szegedi közgyűlés, a képviselők emellett több mint 300 millió forinttal emelték a Szegedi Nemzeti Színház támogatását.

A szegedi közgyűlés februárban döntött arról hogy a gyermeklétszám csökkenése és az óvodapedagógus-hiány miatt augusztus 1-jével megszüntetnek négy óvodát. A testület ezek közül két épületet, a Szél utcait és a Bem utcait értékesítésre jelölte ki, 120 millió, illetve 145 millió forintos induló áron. A Szél utcai óvodaépületet zárt körű pályázaton kívánják eladni, ott a jövőben is köznevelési intézménynek kell majd működnie, a vevő pedig öt év alatt, részletekben fizetheti ki az ingatlan árát.

Német Ferenc (Fidesz) képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy az épületeket mélyen áron alul adják el "az óvodások feje felül".

Eladja az önkormányzat azt az Újszegeden, egy lakótelepi városrészben álló épületet is, ahol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat harminc éven át nappali melegedőt működtett hajléktalanok számára. A szolgáltatást a jövőben a rászorulók a város szélén vehetik igénybe.

PestiSracok facebook image

Elfogadták továbbá a 2021 elején bezárt, majd később értékesített Cserepes sori piac és a szomszédos egykori szükséglakásoknak helyet adó terület új építési szabályait. A telkek településközpont besorolást kapnak, beépíthetőségük - a korábbi 75, illetve 40 százalékról - 30 százalékra csökken, a zöldterület aránya pedig 40 százalékra nő. A Fidesz és a KDNP képviselői hangsúlyozták, évekkel ezelőtt jelezték már, hogy az önkormányzat befektetői érdekeket kiszolgálva zárja be a piacot, majd értékesítette annak területét. Most a szabályozást alakítják át, és miközben lakópark épül, elmaradnak az ehhez szükséges útfejlesztések.

Határozat született arról is, hogy az M43-as és az 5-ös út csomópontjának közelében, a korábban a Pick Szeged Zrt. új üzemének kialakítására szánt 100 hektáros terület szomszédságában új, 200 hektáros ipari parkot alakítanak ki. Módosították mindemellett a költségvetést; 316,9 millió forinttal növelték a Szegedi Nemzeti Színház, 24,6 millió forinttal pedig a Kövér Béla Bábszínház önkormányzati támogatását. Az út- és járdafelújításra szánt alapot egyről kétmilliárd forintra emelték.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.