Tarlós István szerint Karácsony Orbánnak írt levele primitív csúsztatás, a budapesti lakógyűlés pedig nem legitim
A felelősség áthárítása a budapestiekre és a PR építése a saját szimpatizánsok felé – mindössze ennyiről szólt Karácsony Gergely érdektelenségbe fulladt lakógyűlése Tarlós István szerint. Az már csak hab a tortán, hogy még erre a 9 százalékos részvételre hivatkozva levelet is küldött a miniszterelnöknek a főpolgármester – minderről részletesen a Metropol számolt be.
Csúnyán felsült Karácsony Gergely az összesen 9 százalékos részvétellel érdektelenségbe fulladt úgynevezett „budapesti lakógyűléssel”: ilyen részvétel mellett egy igazi társasházi lakógyűlés is messze határozatképtelen lenne. Ráadásul a főpolgármester a támogató szavazók 7 százalékának véleménye mögé bújva levelet írt Magyarország miniszterelnökének, amelyet közösségi oldalán azonnal publikált is. Tarlós István szerint a levél nem más, mint egy primitív csúsztatási kísérlet – írja a Metropol. Tarlós István szerint a „lakógyűléssel” a budapestiek óhaja távolról sem derült ki, mert az összességében 7 százalékos támogatottság totális kudarc, és egyéb bizonytalanságaitól eltekintve sem legitim.
A Miniszterelnöknek írt levelében a főpolgármester a »budapesti szavazók 91–93 százalékáról« beszél, miközben a budapestieknek mindössze 9 százaléka szavazott. Közülük sem mindenki mondott egyébként igent, így legfeljebb a 9 százalék 91–93 százalékára gondolhat, ami primitív csúsztatási kísérlet. Amennyiben pedig netán valamilyen közvélemény-kutatási adatot kever a szavazás adatai közé, az egyszerű csalás lenne
– mondta el véleményét Tarlós István a levélben foglaltakról a Metropolnak.
„Újra megerősítem: a Budapest-ellenes politika országrontó politika. Kivéreztetni, politikai alapú sarcpolitikával sújtani a nemzet fővárosát, ahol az ország GDP-jének 38 százaléka termelődik meg, az egész ország gazdasági felemelkedésének esélyét rontja” – írja a miniszterelnöknek Karácsony Gergely levelében. Tarlós szerint Karácsonyék pusztán szelektív számítások alapján vagdalkoznak.
A »sarcpolitika« nem jogi terminus technicus. A »sarcpolitikát« előbb amúgy is teljes körű, nem pedig szelektív számításokkal kellene bizonyítani. A sarc egyébként azt jelenti, hogy haszon. Amennyiben a szolidaritási adó a súlyosan szegény önkormányzatok büdzséjébe kerül, az legfeljebb az adott település egész közösségének a haszna. Az mitől sarc? A »sarc« értelmezéséhez azt is meg kell vizsgálni – például az ÁSZ-nak –, hogy mennyit költött önként vállalt feladatokra a főváros esetleg törvénysértő módon a kötelező feladatok rovására. Az is számítás kérdése, hogyan alakult az iparűzési adó mértéke, ami végül is átengedett adó. Az is kérdés, mennyi forrás állt összességében a főváros rendelkezésére. 2020-ban például jóval nagyobb főösszegű költségvetést tudtak alkotni, mint a 2019. évi volt
– mutatott rá a korábbi főpolgármester.
Forrás: Metropol; Fotó: MTI/Mohai Balázs
