Pesti Srácok

Török békefenntartók érkeztek Koszovóba

Török békefenntartók érkeztek Koszovóba

Megérkezett Koszovóba hétfőn az a török kommandós zászlóalj, amely a NATO kérésére csatlakozik a KFOR békefenntartóihoz. A török tárca hétfői hivatalos Twitter-bejegyzésében megerősítette, hogy a 65. gépesített gyalogdandár-parancsnoksághoz tartozó kommandós zászlóalj első konvoja megérkezett Koszovóba. Korábbi információkból arra lehet következtetni, hogy összesen mintegy 500 török katonával egészülnek ki a nemzetközi erők.

A NATO múlt kedden jelentette be, hogy megerősíti haderejét a térségben. A KFOR jelenleg csaknem 3800 katonából áll, közülük mintegy 350 érkezett Törökországból. A további csapatok küldésére vonatkozó kérelem a NATO nápolyi összhaderőnemi parancsnokságától érkezett. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a múlt héten Oslóban bejelentette, hogy a szövetség 700-nál is több katonát küld Koszovóba, hogy kontroll alá vonja az erőszakot az etnikailag megosztott lakosság körében az északi, szerb többségű területeken.

– mondta Stoltenberg, aki egyúttal a NATO-csapatok elleni erőszakot "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte.

PestiSracok facebook image

Április 23-án négy észak-koszovói településen tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a helyi vezetők novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választásokat, így a részvételi arány 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján a településeket a jövőben albán polgármesterek vezethetik. A helyi szerbek és Belgrád sem tartja elfogadhatónak, hogy az ilyen alacsony részvétel és a szerbek bojkottja mellett lezajlott választást Pristina és a nemzetközi közösség is legitimnek nevezte. A térségben a zavargások azután erősödtek fel, hogy az albán polgármesterek el akarták foglalni posztjukat. Az összecsapásokban 30 KFOR-békefenntartó megsérült – köztük magyarok is –, és 52 szerb tüntető.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)