Pesti Srácok

Újabb fejlemények a Titan katasztrófájának ügyében

Újabb fejlemények a Titan katasztrófájának ügyében

Az amerikai parti őrség tengerészeti nyomozó testületet (Marine Board of Investigation) hívott össze a Titan mélytengeri búvárhajó tragédiájának vizsgálatára – hangzott el a parti őrség vasárnapi sajtótájékoztatóján.

A nyomozást vezető Jason Neubauer közölte, hogy elsődleges cél a hasonló katasztrófák jövőbeni megelőzése a biztonság növelésére vonatkozó javaslatok formájában, ugyanakkor a nyomozó bizottság mérlegelésén múlik, hogy tesz-e indítványt polgári vagy büntetőjogi lépések megtételére.

Az MTI híradása szerint a vizsgálat jelenleg a bizonyítékok összegyűjtésének szakaszában tart, zajlik a tenger mélyén összeroppant jármű maradványainak összegyűjtése, együttműködve a kanadai Új-Fundlandon fekvő kikötőváros, St. John hatóságaival – közölte a nyomozás vezetője. A Titan búvárhajó roncsait csütörtökön találta meg egy, a felszínről irányítható kanadai mélytengeri kutatóeszköz a tenger fenekén, csaknem 4 ezer méteres mélységben, és mintegy 500 méterre a Titanic roncsaitól.

Az Egyesült Államok védelmi tisztségviselői csütörtökön, a roncsok megtalálása után közölték, hogy a haditengerészet szigorúan titkos tengerakusztikai berendezése az eltűnés napján, június 18-án feltehetően robbanásból, illetve összeroppanásból eredő hangokat észlelt. A Pentagon illetékese annyit közölt, hogy nem sokkal azután kezdték figyelni a tenger mélyének zörejeit a térségben, hogy a Titan elvesztette a kommunikációt felszíni kísérőhajójával.

Megszólalt az asszony, aki fiát és férjét vesztette el a tragédiában

A BBC beszélt Christine Dawooddal, azzal az asszonnyal, aki férjét és gyermekét vesztette el a szerencsétlenségben. Fia, a 19 éves Suleman Dawood Rubik-kockát is vitt magával, meg akarta ugyanis dönteni a világrekordot. Christine eredetileg amúgy azt tervezte, hogy férjével, Shahzadával együtt nézik meg a Titanic roncsait, de a fiú jobban akarta, így az apa és fia együtt merültek. Az anya és a lánya a Titant támogató hajó fedélzetén volt, amikor a rádiókapcsolat megszakadt a tengeralattjáróval. A reményt 96 órával az eltűnésük után adta fel.

(MTI, 444.hu / Kiemelt kép: MTI/AP/OceanGate Expeditions)
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.