Pesti Srácok

A héten szavaz az Országgyűlés a jövő évi védelmi költségvetésről, mutatjuk a részleteit (VIDEÓ!)

A héten szavaz az Országgyűlés a jövő évi védelmi költségvetésről, mutatjuk a részleteit (VIDEÓ!)

Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára mondta el a közösségi oldalára feltöltött videóban, hogy hogyan áll össze a védelmi költségvetés, ami 2024-ben lép életbe. A családok védelmére például 3300 milliárd forint, védelmi célokra 400, egészségügyre 419 milliárd forintot fordítanak, az oktatásra pedig 634 milliárd forinttal többet szán a kormány.

Ezen a héten szavazza meg az Országgyűlés a 2024-es költségvetést, amiben figyelembe kellett venni, hogy elhúzódik a háború, növekszik az energia ára Európában és az infláció is sújtja az embereket. Ezért kellett egy védelmi költségvetést megalkotni -tudatta a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára. Dömötör Csaba kiemelte, hogy a kormány biztosítani akarja a jövőben is a rezsitámogatást, az ország, valamint a családok, nyugdíjasok és munkahelyek védelmét is.

Fontos továbbá, hogy megőrizze a kormány azokat a munkahelyeket, amelyeket az elmúlt években hoztak létre és amelyeknek köszönhetően a 12 százalékról 4 százalékra csökkent a munkanélküliség. Dömötör megjegyezte, hogy Brüsszel megint arra tett javaslatot, hogy törölje el a magyar kormány a hatósági energiaárakat. Ezt azonban nem akarják, ezért inkább a nagy cégektől beszedett extraprofitadóból biztosítják a fedezetet.

PestiSracok facebook image

A családok védelmére 3300 milliárd forintot fordítanak, megmaradnak a családi adókedvezmények, a falusi csok összege emelkedik, a városi csok helyett pedig új programot dolgoz ki a kormány. A babaváró támogatás összege növekszik.

Védelmi célokra 400 milliárd forint, egészségügyre 419 milliárd forint jut és 634 milliárd forinttal több jut oktatásra jövőre - tette hozzá.

Forrás, fotó: Facebook

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)