Pesti Srácok

A pakisztáni hadsereg ellenlépésekkel fenyegetőzik az Afganisztánban szabadon tevékenykedő fegyveresek támadásai miatt

A pakisztáni hadsereg ellenlépésekkel fenyegetőzik az Afganisztánban szabadon tevékenykedő fegyveresek támadásai miatt

A pakisztáni hadsereg "hatékony válaszlépéseket" helyezett kilátásba az afgán fegyveres csoportok ellen pénteken, két nappal azt követően, hogy iszlamista fegyveresek által végrehajtott két támadásban 12 katonája vesztette életét. Közleményében a hadsereg kifejezte határozott aggodalmát amiatt, hogy az ország területén rajtaütéseket végrehajtó fegyveresek a szomszédos Afganisztánban menedékre lelnek. A hadsereg korábbi közlése szerint a délnyugat-pakisztáni Beludzsisztán tartomány két különböző térségében kitört lövöldözésben legalább 12 katona és hét fegyveres meghalt. Szerdán öt fegyveres rohamozta meg a tartomány egyik támaszpontját, a tűzharcban kilenc katona halt meg, a támadókat lelőtték.

A másik támadásban, amelynek során egy katonai konvojra támadtak fegyveresek Szui városánál, három katona és két fegyveres vesztette életét. Az első rajtaütésért egy kevésbé ismert iszlamista csoport, a Tehrík-e-Dzsihád Pakisztáni nevű milícia jelentkezett. Pénteki közleményében a hadsereg nem nevezte meg a kilátásba helyezett válaszlépések célpontjait, ugyanakkor "komoly aggodalmának" hangot adott a fegyveres csoport tagjainak afganisztáni illetőségével, cselekvési szabadságával és azzal kapcsolatban, hogy Afganisztánban szabadon mozoghatnak.

"Az afgán állampolgárok részvétele a pakisztáni terrorcselekményekben fontos probléma, amellyel foglalkozni kell" - fűzték hozzá. Az afganisztáni tálib kormány külügyminisztériuma egyelőre nem reagált a közleményre. Kabul korábban tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint a tálib kormányzat lehetővé teszi militáns csoportok számára az ország területéről Pakisztán ellen indított támadásokat.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)