Elutasította a francia igazságszolgáltatás a zavargásokat kiváltó halálesetet okozó rendőr szabadlábra helyezését
Előzetes letartóztatásban marad a francia igazságszolgáltatás csütörtöki döntése alapján az a francia rendőr, aki június 27-én a Párizstól nyugatra található Nanterre-ben lelőtt egy közúti ellenőrzés során ellenállást tanúsító tizenévest, akinek halála csaknem egy hétig tartó zavargásokat váltott ki az elővárosokban.
A 38 éves motoros rendőr ellen egy héttel ezelőtt szándékos emberölés miatt indult eljárás, s aznap előzetes letartóztatásba helyezték. Ügyvédje, Laurent-Franck Liénard fellebbezést nyújtott be az illetékes versailles-i fellebbviteli bíróságon, amely csütörtökön elutasította a kérelmet.
Teljesen reménytelen számára a helyzet. Rémálom a hír számára, reménykedik, folytatja a harcot, de lesz-e hozzá energiája?
– mondta az ügyvéd a BFM hírtelevízióban. A versailles-i ügyészség közzétette az eddigi vizsgálat eredményét, amelyre a fellebbviteli bíróság alapozta a döntését. Ebben időrendben követhetők az események, a szabálytalanul közlekedő gépkocsiban ült két fiatalkorú utas és a járművet igazoltató két rendőr egymásnak ellentmondó vallomásai, valamint az igazoltatásról készült mobiltelefonos felvételen hallható párbeszéd leirata.
A francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint csütörtökre virradóra nem voltak sehol az országban nagyobb incidensek, húsz embert előállítottak gyújtogatás vagy gyújtogatási kísérlet miatt.
Az első válasz a rend és a nyugalom, az egyetértés, és aztán jöhet a zavargások mélyreható okainak a feltárása
– mondta csütörtökön Emmanuel Macron államfő egy vidéki látogatásán. Élisabeth Borne miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy "a diagnózis időt igényel" annak megértésére, hogy mi váltotta ki az erőszakot.
Nem szabad elhamarkodottan előhúzni a kliséket, és hamis válaszokat adni
– fogalmazott a kormányfő, miután a jobboldali képviselők a "bevándorlás problémáját" okolják a zavargásokért. Gérald Darmanin belügyminiszter szenátusi meghallgatásán szerda este egyértelműen elutasította a rendbontások okának identitási értelmezését. Becslései szerint 8 és 12 ezer közé tehető a rendbontók száma, s arra kérte a szenátorokat, hogy "ne tegyék egy kosárba" az érintett negyedek lakóit.
Nem lehet kijelenteni azt, hogy ezeknek a negyedeknek a több százezer lakója fellázadt a köztársaság ellen
– fogalmazott. Arra is emlékeztetett, hogy az előállítottak több mint 90 százaléka francia állampolgár. Jacqueline Eustache-Brinio, a jobbközép Köztársaságiak szenátora rákérdezett arra, hogy az előállított tizenévesek közülük hányan lehetnek bevándorló származásúak.
A legtöbb letartóztatott francia, rendben. De ez ma már semmit nem jelent. Hogyan franciák ezek?
– kérdezte a szenátor. Pártja szenátusi frakciójának elnöke, Bruno Retailleau ezzel egyidőben a France Info hírrádióban úgy fogalmazott: "tény, hogy franciákról van szó, akik identitásukban franciák, de sajnos a második és a harmadik generációban az etnikai gyökerek irányában egyfajta regresszió van jelen".
A csak identitási magyarázat nekem tévesnek tűnik
– válaszolt a belügyminiszter. Elmondta, hogy a letartóztatottak nevei alapján arra lehet következtetni, hogy "vannak köztük olyanok, akik bevándorló származásúak lehetnek, de sok Kevin és Matteo is van köztük". Elmondta azt is, hogy a köztársasági elnök felkérte a belügyi és az igazságügyi tárcát, hogy készítsenek "szociológiai tanulmányt arról, hogy kik az előállított emberek". Gérald Darmanin a szociális helyzet kizárólagos okolását is elutasította.
Ez sértés lenne azon szerényen élő családokkal szemben, akik dolgoznak és tiszteletben tarják a rendet. Miután magam is bevándorló származású vagyok, és szerény családból származom, azt mondhatom, hogy mindenkinek megvan az egyéni szabadsága és akarata saját boldogulásához, és az államnak az a dolga, hogy ezt az akaratot támogassa
– hangsúlyozta az anyagi ágon algériai származású belügyminiszter.
Nem vagyok naiv, csak azt akarom mondani, hogy nem akarom a dolgokat összekeverni, de mindig is elutasítottam azt a felfogást, amely szerint az emberek lényegileg előre meghatározottak, mert különben nem értenénk meg, hogyan szolgálhatnak olyan sokan közülük a francia hadsereg és a rendőrség kötelékében
– mondta Darmanin.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat
