Pesti Srácok

Minden tevékenységét felfüggeszti a Titan búvárhajót üzemeltető OceanGate

Minden tevékenységét felfüggeszti a Titan búvárhajót üzemeltető OceanGate

Felfüggesztette minden kutatási és kereskedelmi tevékenységét az Oceangate, a Titanic roncsa közelében szerencsétlenül járt Titan turisztikai búvárhajó üzemeltetője – közölte csütörtökön honlapján a mélytengeri kutató- és turisztikai vállalat, ám további részletekkel nem szolgáltak.

Az amerikai és kanadai hatóságok jelenleg is vizsgálják a merülőhajó június 18-án bekövetkezett balesetének okát, amelynek következtében a fedélzeten tartózkodó mind az öt ember meghalt. A Titan roncsait június 22-én találta meg egy, a felszínről irányítható kanadai mélytengeri kutatóeszköz a tenger fenekén, csaknem 4 ezer méteres mélységben, mintegy 500 méterre a Titanic roncsaitól. A Pentagon egyik illetékesének közlése szerint a haditengerészet szigorúan titkos tengerakusztikai berendezése az eltűnés napján feltehetően robbanásból, illetve összeroppanásból eredő hangot észlelt.

A Titant elvileg 4000 méteres merülési mélységre tervezték, ugyanakkor az elmúlt hetek tudósításai szerint több biztonsági kifogás is felmerült vele szemben. A szerencsétlenül járt merülőhajón öten tartózkodtak, akik közelről szerették volna megnézni az 1912-ben elsüllyedt Titanic roncsait. Az áldozatok között volt Stockton Rush, az OceanGate vállalat alapító elnök-vezérigazgatója, Hamish Harding brit üzletember, Paul-Henry Nargeolet francia Titanic-kutató, valamint Shahzada Dawood, vállalkozó, Pakisztán egyik leggazdagabb embere és fia, Suleman.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/OceanGate Expeditions

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.