Németh Szilárd: Magyarország megvédi a rezsicsökkentést
Brüsszel és a baloldal minden támadása ellenére a magyar kormány megvédi a rezsicsökkentést – jelentette ki a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.
Németh Szilárd úgy fogalmazott: "Brüsszel kitartottjai, a magyar baloldal és az őket támogató álhírgyártó hírportálok elkezdték magyarázni" azt az országspecifikus jelentést, amelyben Brüsszel azt várja el a magyar kormánytól, hogy év végére törölje el a rezsicsökkentést. Ez azt jelenti – folytatta a kormánypárti politikus –, hogy azt várják el Magyarországtól: a magyar háztartások "piaci körülmények" között jussanak energiához. Kitért arra: az országjelentés 42 pontban foglalja össze a jelenlegi magyar helyzetet, és hét pontban ad javaslatot arra, hogy mit kell tennie Magyarországnak; az első pont "rögtön a magyar rezsicsökkentés eltörlése". Németh Szilárd szerint a jövő évi költségvetés – a háború és az elhibázott szankciós politika ellenére – stabil, így Magyarországnak nem kell "felmondania" a rezsivédelem politikáját.
A büdzsét 2024-re úgy állították össze, hogy az egy védelmi költségvetés, aminek alapja a honvédelmi és a rezsivédelmi alap
– jegyezte meg, rámutatva arra: ez garantálja az ország szuverenitásának biztonságát, másrészt azt, hogy az eddig elért eredményeket – a családtámogatásokat, a munkahelyek és a nyugdíjak védelmét, valamint a csökkentett rezsit – meg tudják tartani.
Nem vagyunk hajlandók lemondani a rezsivédelem politikájáról, amit most Brüsszel szeretne megszüntetni
– nyomatékosította Németh Szilárd, hozzátéve: az Eurostat-adatok szerint az uniós tagállamok közül Magyarországon jutnak a legolcsóbban áramhoz és gázhoz a háztartások. Kiemelte, hogy vásárlóerő-paritáson mérve is a harmadik legjobb pozícióban van Magyarország a háztartási energia árát tekintve.
Míg 2002 és 2010 között, a Bajnai–Gyurcsány-kormányok idején a családok a bevételük 30 százalékát fizették ki rezsire, addig most ez az arány 2,5 százalék. Ezzel az értékkel csak Belgium és Luxemburg előzi meg Magyarországot; Csehországban 7,3 százalék, Lengyelországban 5,5 százalék a vásárlóerő-paritási arány
– mondta Németh Szilárd.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos
