Pesti Srácok

Nézőpont Intézet: a magyarok nem tartják jogosnak, hogy hazánknak járó pénzeket kapjon meg Ukrajna

Nézőpont Intézet: a magyarok nem tartják jogosnak, hogy hazánknak járó pénzeket kapjon meg Ukrajna

A magyarok mintegy kétharmada (64 százalék) ellenzi a bizottság többletbefizetést követelő javaslatát, amely szerint az Európai Unió tagállamai a következő négy évben további ötvenmilliárd eurós segítséget nyújtanának.

Mindössze 28 százalék tartja ezt elfogadhatónak – derült ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából, amiben arra volt kíváncsi, hogy a magyarok egyetértenek-e a bizottság többletbefizetést követelő javaslatával. Mint kiderült, a brüsszeli terv támogatóinak közel fele – a magyarok 13 százaléka – elutasítja Ukrajna segélyezését, amennyiben Magyarország emiatt nem jutna hozzá az uniós támogatásokhoz. A felmérésből kiderült, hogy a választók összesen háromnegyede (77 százalék) tehát nem tartaná jogosnak, ha az Euró­pai Unió a hazánknak járó forrásokat fordítaná Ukrajna megsegítésére.

A baloldali szavazók 38 százaléka ért egyet a bizottság többletbefizetést követelő javaslatával, de több mint harmada (36 százaléka) egyértelműen elutasítja azt. Amennyiben Ukrajna segélyezése a Magyarországnak járó források megvonásával járna, a baloldali szavazók ötven százaléka is ellenzi – tudatta a Nézőpont Intézet. Jelezték, hogy az Ukrajna anyagi támogatásával szembeni kritika nem jelenti azt, hogy a magyarok Ukrajna-ellenesek lennének, miután a választók 88 százaléka egyetértett azzal, hogy keleti szomszédunknak azonnali tűzszünetre volna szüksége (három százalékuk a háború folytatásának a pártján állt), amellyel véget érhetne a több mint kétszázezer áldozatot követelő értelmetlen öldöklés.

A Nézőpont Intézet emlékeztetett, hogy az Európai Unió mindeddig 77 milliárd euró értékű támogatást bocsátott Ukrajna rendelkezésére a háború kezdete óta, s ezt most az Európai Bizottság további ötvenmilliárd euróval bővítené a következő négy évben, amit pedig a huszonhét tagállamnak kellene befizetnie a közös költségvetésbe.

PestiSracok facebook image

(Magyar Nemzet / Kiemelt kép: MTI/AP/Efrem Lukackij)

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.