Pénteken szavaz az Országgyűlés a védelmi költségvetésről
Az összegző módosító javaslatok tárgyalása és elfogadása után pénteken szavaz az Országgyűlés a 2024-es védelmi költségvetésről, amelynek alapja, hogy a háborús időkben is megvédje az ország biztonságát, a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) hétfőn.
Háborús időben az ország fizikai biztonságának megőrzése mindennél fontosabb
– írták.
Ezt a célt szolgálja a Honvédelmi Alap megerősítése, amely megteremti a további honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíti Magyarország fizikai biztonságát. A közel 1310 milliárd forintos alapnak köszönhetően a honvédelemre fordított kiadások 2024-ben meghaladják a GDP 2 százalékát. A biztonságot ráadásul nemcsak a háború, hanem a magyar határokat fenyegető migráció és Brüsszel újabb migránselosztási tervei miatt is meg kell erősíteni. A háború okozta gazdasági válság további migrációs hullámokat indíthat el Európa felé. Magyarország eddig is csak magára számíthatott a migráció elleni védelmében
– tették hozzá. A közlemény szerint a kormány célja, hogy a gazdaság háborús időkben is elkerülje a visszaesést, a növekedés folytatódjon és megvédjék a magyar emberek munkahelyét.
A nemzeti kormányzás óta Magyarország fordulatot hajtott végre, növekedési pályára állt a gazdaság. Ez a járvány és a háborús helyzet ellenére is fennmaradt. A kormányzati intézkedéseknek és a koronavírus-járvány utáni gazdasági visszarendeződésnek köszönhetően a magyar gazdaság 2022-ben is jól teljesített és 4,6 százalékkal bővült. 2023-ban 1,5 százalékos növekedés várható. Ennek mértéke 2024-ben ennél lényegesen magasabb, várhatóan 4 százalékos lehet. Az elhibázott brüsszeli szankciók miatti nehéz gazdasági helyzetben is kiemelt cél fenntartani a teljes foglalkoztatást és megvédeni a 2010 óta létrejött 1 millió új munkahelyet. A kormány fenntartja azt a célt, hogy megőrizze az ország pénzügyi stabilitását és egyensúlyát, így 2024-ben 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal és az államadósság 66,7 százalékra való csökkentésével számol. Az elhibázott brüsszeli szankciók miatt megugrott infláció mértéke az év végére egyszámjegyűre, majd 2024-ben éves szinten várhatóan 6 százalékra csökken
– írták.
Bár Brüsszel ismét megtámadta a rezsicsökkentést, és annak eltörlését kéri, a kormány célja az, hogy megvédje a rezsicsökkentett árakat, ezért 2024-ben is marad a Rezsivédelmi Alap, aminek célja, hogy védelmet nyújtson a kiszámíthatatlan világpiaci energiaárak emelkedésével szemben, ezáltal biztosítva a magyar családok és vállalatok anyagi biztonságát és energiaellátását. A Rezsivédelmi Alap meghaladja az 1340 milliárd forintot 2024-ben, aminek a fedezete az extraprofitadókból és egyéb bevételekből származik
– tette hozzá a tárca. A közlemény szerint továbbra is elvárják, hogy azok a szektorok is járuljanak hozzá az ország védelméhez, amelyek ebben a háborús helyzetben extraprofitra tesznek szert.
A kormány háborús időkben is megvédi a családtámogatásokat, a családi adórendszert, a családi adókedvezményeket, megmarad a legalább négy gyermeket nevelő és a 30 év alatt gyermeket vállaló nők személyi jövedelemadó-mentessége, a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentessége továbbra is biztosított lesz. A családtámogatási rendszer megújítása mellett is több mint három és félszer több jut családtámogatásra, mint 2010-ben. A családpolitikai kiadások és adókedvezmények együttes összege így meghaladja a 3300 milliárd forintot
– fűzték hozzá.
A költségvetés ötödik pilléreként a nyugdíjasok védelme háborús helyzetben is biztosított: marad az inflációkövető nyugdíjemelés, a 2022-ben teljes egészében visszaépített és megemelt 13. havi nyugdíj, és amennyiben a gazdasági növekedés lehetővé teszi, nyugdíjprémium fizetésére is sor kerülhet 2024-ben. A nyugdíjakra és a nyugdíjszerű ellátásokra fordítható költségvetési források összege több mint 6540 milliárd forintra emelkedik, ami a költségvetés legnagyobb tétele
– közölte a PM.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás
