Pesti Srácok

Prágában drágább lett az albérlet, mint Bécsben

Prágában drágább lett az albérlet, mint Bécsben

A környező országok fővárosai közül a legmagasabb ingatlanbérleti díjakat idén nyáron Prágában mérték, ahol egy kétszobás belvárosi lakásért átlagosan 18 ezer cseh koronát, átszámítva 380 ezer forintot kell fizetni havonta; ezzel a cseh főváros megelőzte a hagyományosan a legdrágábbnak számító Bécset – közölte az Otthon Centrum (OC) a numbeo.com adatai alapján hétfőn az MTI-vel.

Prágában a városközponttól távolabb is 287 ezer forint a havi bérleti díj átlagosan, egy négyszobás lakás pedig forintra átszámolva félmilliós bérleti díjért érhető el – derül ki a környező országok bérlakáspiaci körképéből. Miközben Prágában egy év alatt 18–20 százalékot emelkedtek, a régió fővárosai közül hagyományosan a legdrágábbnak számító Bécsben tavalyhoz képest csökkentek a bérleti díjak. A belvárosi kétszobás lakásoknál ez csak minimális, 3 százalék körüli árcsökkenés, de a belvárostól távolabb már a tavalyinál akár 20–25 százalékkal kedvezőbb árért is lehet bérelni az osztrák fővárosban. A havi bérleti díj a belvárosban átlagosan 880 euró, míg a külső kerületekben az egy hálószobás kis lakás bérleti díja 656 euró, ami mintegy 328 ezer, illetve 245 ezer forintnak felel meg.

Varsóban egy belvárosi kétszobás lakás bérleti díja forintra átszámítva 310 ezer, a városközponttól távolabb pedig 245 ezer forintot tesz ki havonta az elemzés szerint. Pozsonyban egy belvárosi egy hálószobás lakásért átlagosan 246 ezer forintnak, a külső városrészben pedig 190 ezer forintnak megfelelő eurót kell havonta fizetni (rezsiköltségek nélkül) az ingatlan bérlőjének.

Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek
PestiSracok facebook image

A szlovén főváros belvárosában 225 ezer forintot, a külső városrészben 178 ezer forintot kell havonta a lakhatásra fordítani. Horvátországban már euróban kell fizetni a bérlakásokért; forintra átszámolva gyakorlatilag Ljubljanához hasonló az árszint. Ennél relatív kedvezőbbek a bérleti díjak Belgrádban, ahol 188 ezer forintnak megfelelő szerb dinárért tudnak az emberek belvárosi kétszobás lakást bérelni. Kolozsváron 177 ezer forintnak megfelelő román lejért lehet átlagosan lakást bérelni a városközpontban, a külső kerületekben pedig ugyanez 122,5 ezer forintba kerül havonta. Bukarestben pedig egy belvárosi kétszobás lakás bérleti díja átlagosan 185 ezer forint. Bécs, Prága, illetve Varsó 30–40 százalékkal drágább Budapestnél, míg Ljubljanában vagy Zágrábban a magyar fővároshoz hasonló szinten lehet lakást bérelni. Ezzel szemben Belgrád, Bukarest vagy Kolozsvár lakásait – az átlagos bérleti díjat tekintve – 20–25 százalékkal olcsóbban lehet kivenni a Budapesten elérhető lakásokhoz képest – olvasható az OC közleményében.

A 2000-ben alapított Otthon Centrum csaknem 190 irodával rendelkezik. Az OC a Biggeorge Holding része, amelynek tagjai többek között az ingatlanfejlesztés, ingatlan-alapkezelés és az ingatlanfinanszírozás területén tevékenykednek. Tavaly az OC többségi tulajdont szerzett az ingatlan- és hitelközvetítéssel foglalkozó Open House, valamint a lengyel Freedom cégcsoportban.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Nándorfi Máté

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala

Vezércikk 2019 augusztus 23.
Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk.