Szijjártó: minden eddiginél szorosabb partnerségre van szükség az Európai Unió és Törökország között
Minden eddiginél szorosabb partnerségre van szükség az Európai Unió és Törökország között, ugyanis ez segítené a kontinens fizikai és energiabiztonságának, illetve romló versenyképességének javítását is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a török kollégájával közös sajtótájékoztatóján először is hatalmas megtiszteltetésnek és baráti gesztusnak minősítette, hogy Hakan Fidannak kinevezését követően az első útja Magyarországra vezetett, ami szavai szerint bizonyítja a felek közötti stratégiai kapcsolatot.
Rámutatott, hogy az új geopolitikai és világgazdasági korszakban minden eddiginél nagyobb a jelentősége Törökországnak, amely meghatározó Magyarország és egész Európa biztonsága szempontjából, mind a fizikai, mind az energiabiztonság terén.
Mi, magyarok speciális földrajzi helyzetben vagyunk, keletről a háború, délről pedig a migráció jelent biztonsági kihívást. Az a helyzet, hogy amikor a déli migrációs kihívással szembesülünk, akkor azt látjuk, hogy a brüsszeli politika folyamatosan növeli a migrációs nyomást a déli határon, ezért óriási szükség van arra, hogy Törökország csökkentse ezt. Ha Törökország nem venné komolyan saját határvédelmét, ha Törökország nem tartaná ott a már ott élő milliós nagyságrendű migránst, akkor az kezelhetetlen nyomást jelentene az Európai Unió, és így Magyarország külső határán is
– tette hozzá. Majd ennek kapcsán méltatta a bevándorlási hullámokat féken tartó ankarai politikát, ami nagy anyagi terheket is jelent.
Azért tudjuk ezt megérteni, mert mi is már több százmilliárd forintot költöttünk a déli határunk védelmére, aminek összesen egy százalékát térítette meg az Európai Unió
– mondta. Szijjártó Péter ezután leszögezte, hogy Törökország szerepe kulcsfontosságú hazánk energiabiztonsága szempontjából is, miután az orosz földgáz mára nagyrészt a Török Áramlat vezetéken keresztül érkezik, anélkül teljesen ellehetetlenülne az ellátás.
Ez is azt bizonyítja, hogy az energiaellátás fizikai kérdés, nem politikai, s nem is ideológiai
– húzta alá. Valamint üdvözölte, hogy már idén is több mint kétmilliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra ezen a tranzitútvonalon, ami nagyban segíti a felkészülést a télre. Kiemelte, hogy hazánkban a tárolók töltöttsége jelenleg már az éves fogyasztás több mint 48 százalékát fedezi, míg az európai uniós átlag 25 százalék. Arra is kitért, hogy Törökország az ellátás diverzifikációjának terén is megkerülhetetlen, mivel nemcsak az azeri földgáz szállításában érintett, hanem tárgyalás folyik a közvetlen beszerzésről is a török féltől. Majd hozzátette: az atomenergia terén is szoros együttműködésről állapodtak meg, különös tekintettel arra, hogy Törökország és Magyarország azonos technológiájú erőművet épít azonos kivitelezővel, így fontos a tapasztalatok cseréje.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Törökország a jövőben a világ tíz legnagyobb gazdasága közé kerülhet, az EU-nak ezért nagy szüksége lenne erre az együttműködésre, ugyanis a kontinens versenyképessége folyamatosan gyengül, és "hatalmas luxus" volna veszni hagyni szoros kapcsolat kiépítését a feltörekvő szomszédos országgal.
Épp ezért azt szorgalmazzuk, hogy az Európai Unió és Törökország együttműködése ismét a tiszteleten és az őszinteségen alapuljon, s legyen minden eddiginél szorosabb partnerség a felek között, hiszen ez segítené Európa fizikai és energetikai biztonságának, illetve a versenyképességünk javítását is
– húzta alá, fontosnak nevezve a vámunió modernizálását és a vízummentesség mielőbbi megadását. Végül érintette az ukrajnai háború témáját is, és ismét fegyverszünetet és béketárgyalásokat sürgetett.
Továbbra is úgy gondoljuk, hogy nincs csatatéri megoldás, és a béketárgyalásokhoz nem lesznek jobb körülmények a jelenleginél. A tegnapi feltételek is jobbak voltak, mint a maiak, és a holnapi feltételek is rosszabbak lesznek, mint a maiak
– fogalmazott. Ezért kifejezte köszönetét a török vezetésnek, amely eddig egyedül tudott sikeresen közvetíteni a felek között tavaly a gabonamegállapodás tető alá hozásában. Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva közölte, hogy a svéd NATO-tagság ratifikációs eljárásával kapcsolatban folyamatosan informálta egymást a magyar és a török kormány, és ez így lesz a következő időszakban is. Leszögezte: a szavazás időpontjáról a parlamenti többség dönt majd, a kormány már előterjesztette a javaslatát.
A dániai és svédországi Korán-égetésekkel kapcsolatban pedig hangsúlyozta, hogy a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja bármilyen vallás könyveinek, szimbólumainak meggyalázását.
Szólásszabadságra hivatkozni bármilyen vallás szent könyveinek égetésekor nemcsak elfogadhatatlan, hanem felháborítóan cinikus viselkedés is. És szerintem itt Európában jogos elvárás minden kormánnyal, minden állammal, minden országgal szemben, hogy vegye elejét a vallási szimbólumok meggyalázásának
– mondta.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
