Pesti Srácok

Szijjártó Péter: a Hell Energy cégcsoport több mint 200 millió dolláros beruházással gyárat tervez építeni Azerbajdzsánban

Szijjártó Péter: a Hell Energy cégcsoport több mint 200 millió dolláros beruházással gyárat tervez építeni Azerbajdzsánban

Újabb híd a keleti és a nyugati gazdaság között, hogy az üdítőitalokat gyártó Hell Energy cégcsoport üzemet tervez építeni Azerbajdzsánban egy helyi beruházási alappal együttműködésben - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bakuban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető azt közölte, hogy a két ország "újabb közös sikertörténetének" alapjait rakják ma le azzal, hogy a Hell Energy Cégcsoport megállapodást ír alá az Azerbajdzsáni Beruházási Vállalattal, amelynek alapján közös beruházással, 211 millió dollár értékben gyártóegységet terveznek létrehozni a dél-kaukázusi államban. A tervek szerint a 2025-ben átadandó üzemben évente 700-800 millió alumínium italdobozt fognak előállítani, s ezek mintegy felét meg is töltik, főként helyi és régiós felek márkáktól igényeinek kiszolgálására, de saját, helyi és a regionális piacát is innen tervezi kiszolgálni a Magyarország mellett több másik államban is piacvezető cég- tájékoztatott. - tájékoztatott. Kiemelte, hogy gyorsan nő a kereslet a Hell Energy termékei iránt, tavaly nagyjából 50 százalékkal bővült a vállalat forgalma, és ennek a kétharmadáért a nemzetközi piac felelt. Ennek kapcsán aláhúzta, hogy a cég az üdítőital-export globális rangsorában a 12. helyen áll, a szektor exportbevétele tíz év alatt 5,5-szeresére nőtt hazánkban.

- figyelmeztetett.

Majd ennek kapcsán kitért arra is, hogy az utóbbi időszakban világossá vált, hogy a kivitel volumenének emelkedése kizárólag akkor reális egyes ágazatokban, ha közelebb viszik a termelést a célpiacokhoz. A miniszter leszögezte, hogy a kormány támogatja a versenyképes magyar cégek külföldi beruházásait, minthogy ezek a kivitel és az érintett társaságok bevételének további bővülésével, ezáltal pedig a profit egy részének hazai hasznosulásával járnak.

PestiSracok facebook image

- jelentette ki.

Aláhúzta: "jelen körülmények között, a mai rendkívüli kihívásokkal teli geopolitikai helyzetben az ehhez hasonló beruházások önmagukon túlmutató jelentőséggel bírnak".

A beruházást újabb hídnak nevezte a keleti és a nyugati gazdaság között, ami szavai szerint különösen fontos most, amikor jelentős erőfeszítések vannak a nemzetközi politikában ezek szétválasztására. Az ilyen közös projektek jól mutatják, hogy a keleti és a nyugati vállalatok közötti, észszerű és kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés előnyökkel jár minden fél számára - tette hozzá.

Forrás: MTI / Kiemelt kép: MTI/Vajda János

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.