Szijjártó Péter: Magyarország mindent megtesz Bosznia-Hercegovina stabilitásának megőrzése érdekében
Magyarország a felelős szomszédságpolitika jegyében mindent megtesz azért, hogy a Nyugat-Balkán és benne Bosznia-Hercegovina meg tudja őrizni hosszú távon a stabilitását és a békéjét - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten. A tárcavezető a boszniai kollégájával, Elmedin Konakoviccsal közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a mostani nehézségek közepette nagyon nincs szükség újabb biztonsági kihívásra Európában, a Nyugat-Balkán békéje, stabilitása és nyugalma pedig kulcsfontosságú e téren, különösen a szomszédságban lévő Magyarország számára.
Bosznia-Hercegovina stabilitása és békéje nélkül nem képzelhető el stabilitás és béke a nyugat-balkáni térségben. Ezért felelős szomszédságpolitikánk jegyében mindent megteszünk annak érdekében, hogy Bosznia-Hercegovina meg tudja őrizni hosszú távon a stabilitását és a békéjét
- hangsúlyozta.
Hazánk elkötelezett támogatója az ország európai uniós csatlakozásának, ezért a kormány integrációs szakértőkkel segíti a folyamat felgyorsítását
- közölte. Majd úgy vélekedett, hogy az EU növekedési potenciálja területileg és gazdaságilag is csakis a Nyugat-Balkán irányába mutat, a közösségnek ezért ma nagyobb szüksége van a régióra, mint fordítva.
Ezért arra kérjük nyugat-európai barátainkat és a brüsszeli bürokratákat, hogy ne akadályozzák tovább az Európai Unió bővítését, legyen vége a képmutatásnak
- mondta.
Mert elegünk van abból, hogy egyes tagországok és brüsszeli bürokraták a nyilvánosság előtt pozitívan beszélnek a bővítésről, aztán amikor magunk maradunk, becsukjuk az ajtót és nincsenek kamerák, akkor meg ellene beszélnek
- tette hozzá.
Szijjártó Péter ezután érintette a biztonság fenntartását, s emlékeztetett arra, hogy Magyarország 164 katonával vesz részt az EU boszniai békefenntartó missziójában. Kiemelte továbbá, hogy miután az afgán haderő finanszírozására szánt pénzt a kivonulás ellenére sem kapják vissza a NATO-tagállamok, a kormány ebből 800 ezer dollárnyit Bosznia-Hercegovina védelmi képességeinek fejlesztésére irányított át. A magyar támogatás harmadik területeként a helyi gazdaság fejlesztését említette. Leszögezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban 11 millió eurónyi támogatást adtak helyi gazdáknak, hogy gépparkjukat Magyarországon gyártott eszközökkel korszerűsítsék, és nemrég elindult a program második köre is 17 millió euró értékben.
Ez jó Bosznia és Hercegovinának, hiszen fejlődik a gazdaság, a mezőgazdaság, hatékonyabbak lesznek a gazdák, és jó nekünk is, mert magyar mezőgazdasági gépeket és eszközöket vásárolnak, tehát ennek az iparágnak az exportját így tudjuk elősegíteni
- fogalmazott.
A miniszter arról is beszámolt, hogy tavaly megdőlt a Bosznia-Hercegovinába irányuló export rekordja 460 millió euróval, miközben a kétoldalú kereskedelmi forgalom meghaladta a 600 millió eurót.
Örülünk annak, hogy a magyar vállalatok szerepet kaptak a boszniai energiaellátás modernizálásában, a megújuló energiák felhasználásában, a légi közlekedés területén és a víziparban is
- közölte. Végül kijelentette, hogy Magyarország a kölcsönös tiszteletre alapozza a külpolitikáját, azonban sajnos ez mára kiveszőben van a nemzetközi politikából.
A tisztelet hiánya a legélesebben a Nyugat-Balkánnal szembeni európai politikában látszik meg, hiszen sok esetben beszélünk a Nyugat-Balkánról, de kevesebb alkalommal beszélnek a kollégáink a Nyugat-Balkánnal
- hangoztatta.
A Nyugat-Balkánnak akkor tudunk igazán segíteni, ha folyamatos párbeszéd van az ott megválasztott vezetőkkel, ha tiszteletben tartjuk az ott élő emberek akaratát, és nem üzengetés zajlik, meg nem szankciós fenyegetésekkel operálunk, hanem egyszerűen minden egyes olyan szereplővel, akit az emberek megválasztottak, fenntartjuk a kapcsolatot
- összegzett.
Forrás és kép: MTI
