Varga Judit: van több hasonlóság Magyarország és Texas politikája között
Van több hasonlóság Magyarország és Texas politikája között – állapította meg Varga Judit igazságügyi miniszter a The Dallas Express című lapnak adott, szerdán megjelent interjújában.
Hiszünk a családban, a nemzeti szuverenitásban, nem hisszük, hogy a tömeges illegális migráció hasznos volna az ország jövője szempontjából, és így tovább
– sorolta. Az amerikai lap megjegyezte: a miniszter régóta hangos szószólója Magyarország szuverenitásának és a nemzet hagyományos családpárti értékei védelmének. Első texasi útját az a vágya vezérelte, hogy "kontinenseken átívelően erősítse a konzervatívok közti együttműködést".
Barátságokat kell kötnünk, meg kell ismernünk egymást, és közös nevezőt találnunk
– mondta Varga Judit.
A részletekben talán lehetnek különbségek, de ha a valódi elvekről van szó, akkor szerintem értjük egymás szavát
– tette hozzá. Az egyesült államokbeli bevándorlási válságot vizsgálva párhuzamba állította Magyarország és az Európai Unió brüsszeli intézményei közötti küzdelmet a Texas és Washington közöttivel.
Tisztelünk másokat, de mi is elvárjuk nemzeti politikánk tiszteletét, amelyet a választók nagy többsége támogat, és erre a támogatásra építve tudunk szigorúan őrzött határt is fenntartani. Az Európai Unió központjában azonban arcul csapást kapunk ezért
– jegyezte meg.
Gátat vetünk a tömeges illegális migrációnak, és ezzel nemcsak a magyar határokat védjük, hanem Európa külső határait is, az úgynevezett schengeni határt. Ez a védelem nagyon költséges – 1,8 milliárd euró –, de ezt az összeget az Európai Unió nem térítette meg nekünk
– magyarázta Varga Judit.
Nagyon szigorúnak kell lennünk abban, hogy kit engedünk be ebbe a földi paradicsomba
– szögezte le. Varga elmondta, hogy különbséget kell tenni a valódi menedékkérők és a gazdasági migránsok között, amivel arra célzott a lap szerint, hogy az EU hatályos bevándorlási jogszabályai nem alkalmasak a jelenlegi helyzetben.
Az európai menekültügyi és migrációs jogi keret elavult. Nem alkalmas a XXI. századi tömeges migráció kezelésére
– vélekedett.
A múlt század végén tervezték, és akkor még nem volt ilyen jellegű kihívás, mint ma
– fűzte hozzá.
Népszavazáson mondtunk nemet a tömeges migrációra, és konzultációt folytatunk az állampolgárokkal
– folytatta.
És egyúttal ez sikerünk kulcsa, hogy az emberek mellé állunk
– emelte ki a miniszter. Az ukrajnai háborúról szólva azt mondta: "a háború kitörése óta több mint 1,5 millió valódi menedékkérőt fogadtunk be Ukrajnából".
Biztosítjuk számukra az egészségügyi ellátást, a szállást, az utazást, az utaztatást, bármit, amire szükségük van. Emberek vagyunk, keresztények, van szívünk, és tudjuk, hogy valóságosan létezik ez a súlyos menekültügyi helyzet
– mondta.
Az ország déli határaihoz viszont jellemzően nem menekültek, hanem gazdasági migránsok érkeznek
– jegyezte meg.
Ők biztonságos országokon keresztül jönnek. (...) Őket sehol nem üldözik, és nem hiszem, hogy emberi jogok közé tartozna az bárhol a világon, hogy valaki rámutat egy országra a térképen, és azt mondja: joga van ott élni. Tavaly csak mi 270 ezer illegális bevándorlót állítottunk meg
– hívta fel a figyelmet. Beszélt a történelem elmúlt évszázadairól, amelyek szerinte bizonyították, hogy a magyar egy befogadó nép.
Mi mindig Európa védőbástyái voltunk, mert az Európába vezető folyosón, a Kárpát-medencében élünk. Ez a mostani, XXI. századi gazdasági migráció szerintünk árt a kultúránknak, mert túl erős az üteme és a tömeg túl nagy ahhoz, hogy integrálni tudjuk
– mondta Varga Judit.
Az évszázadok során Magyarország képes volt sok idegent befogadni (...) jöttek, majd a nemzetünk részévé váltak
– magyarázta.
Megtanulták a magyar nyelvet, és alkalmazkodnak a keresztény normákhoz
– emelte ki. A határbiztonságot támogató álláspont – mint magyarázta – "nem emberiességellenes, nem irányul senki ellen, nem diszkriminatív, csupán egy nagyon racionális és ösztönös tudatosítása annak, hogy kik vagyunk, és kik akarunk lenni száz vagy ezer év múlva".
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys
