Pesti Srácok

Vége a hosszas utazásnak Erdélybe: landolt az első utasszállító Gyergyóremetén

Vége a hosszas utazásnak Erdélybe: landolt az első utasszállító Gyergyóremetén

Hosszú buszozás vagy autózás helyett másfél óra alatt elérhetünk Hargita megyéből Budapestre – ez már kézzelfogható közelségbe került. Gyergyóremetén hétfőn leszállt az első utasszállító repülőgép, jövő évtől pedig rendszeres, napi járatot terveznek. Az egész régió fejlődését hozhatja magával ez – számolt be a Szekelyhon.ro.

Hétfőn 16:11 perckor landolt az első utasszállító repülőgép a gyergyóremetei repülőtéren, ami Budapestről érkezett. Az Aeroexpress légitársaság légi járműve Kolozsváron esett át a szokásos határellenőrzésen, hogy így összesen másfél óra után leszálljon itt. Ez Hargita megyében az első ilyen landolás volt. Jelenleg másfél óra a repülőút úgy, hogy Kolozsváron, Aradon vagy Marosvásárhelyen le kell szállniuk a határellenőrzési kötelezettségek miatt, de amint Románia belép a schengeni övezetbe, ez még inkább lerövidül.

Bár nem reklámozták a landolást, mégis sok kíváncsiskodót vonzott az Embraer 120ER típusú gép landolása. A történelmi pillanatot a repülőtér építője, a Bayer cégcsoport vezetője, Balázs Attila sem hagyta ki, és azt is elárulta, hogy jövő évtől napi két járatot terveznek indítani Gyergyóremete és Budapest között. Az egyik a vállalkozásaik alkalmazottainak szállítását szolgálja, a második pedig a nyílt, bárki által elérhető utasforgalmat biztosítja. Az eseményen részt vett Barti Tihamér, az RMDSZ gyergyói területi elnöke, valamint Laczkó-Albert Elemér polgármester is.

A székelyföldi fejlesztésekhez szükséges az utazás lerövidítése

PestiSracok facebook image

A repülőtér szükségessége azért fogalmazódott meg a vállalkozóban, mert egy időben százezer kilométereket autóztak évente Budapest és Bukarest között, a két országban zajló projektjeik között ingázva. Fel kellett ismernie, hogy ha itt, Székelyföldön komoly beruházásokat terveznek, fejleszteni kívánnak a térségben, akkor elengedhetetlen a megközelíthetőség. Balázs Attila a lapnak elmondta azt is, hogy még van tennivaló a reptéren: most következik a hangárok, az utasforgalmat kiszolgáló váróterem építése, de jövőre készen áll majd a létesítmény, hogy a tervek szerint évi 15 ezer fős utasforgalmat bonyolítson le. A Gyergyóremete–Budapest járat mellett persze más célpontok fele is megindulhat innen a forgalom.

A családoknak nem kell szétszakadni

Barti Tihamér, az RMDSZ gyergyói területi elnöke elmondta, hogy az elmúlt évek erőfeszítései, a közös gondolkodás nemcsak a Bayer cégcsoport fejlesztéseit, hanem 30 székelyföldi vállalkozó itthoni beruházásait is elindította. Ugyanakkor ezeknek a cégeknek nagyon sok Hargita megyei alkalmazottja van, akik így többet tudnak itthon lenni a családjaikkal, és sokan vannak, akik haza szeretnének költözni, itthon dolgozni.

Laczkó-Albert Elemér polgármester pedig arról beszélt, hogy eleinte nem volt túl bizakodó a reptér kialakításával kapcsolatban, de aztán látta, hogy milyen elszántsággal dolgoznak annak megvalósításán.

– hangsúlyozta.

A replülőt Ármai Zoltán pilóta vezette, aki nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy ő avathatta fel a repteret, ugyanis keveseknek adatik meg, hogy ő lehet az első, aki a gépének kerekével nyomot hagy a repülőtér kifutópályáján. Somogyi Tóth Dániel, a légitársaság alelnöke pedig kifejtette: sok éve dolgoznak azon, hogy kapcsolatot teremtsenek Magyarország és Erdély között, ami autóval, vagy vasúton nehéz, de légi úton már megoldható.

Forrás/Fotó: Székelyhon.ro

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.