Pesti Srácok

Vége a hosszas utazásnak Erdélybe: landolt az első utasszállító Gyergyóremetén

Vége a hosszas utazásnak Erdélybe: landolt az első utasszállító Gyergyóremetén

Hosszú buszozás vagy autózás helyett másfél óra alatt elérhetünk Hargita megyéből Budapestre – ez már kézzelfogható közelségbe került. Gyergyóremetén hétfőn leszállt az első utasszállító repülőgép, jövő évtől pedig rendszeres, napi járatot terveznek. Az egész régió fejlődését hozhatja magával ez – számolt be a Szekelyhon.ro.

Hétfőn 16:11 perckor landolt az első utasszállító repülőgép a gyergyóremetei repülőtéren, ami Budapestről érkezett. Az Aeroexpress légitársaság légi járműve Kolozsváron esett át a szokásos határellenőrzésen, hogy így összesen másfél óra után leszálljon itt. Ez Hargita megyében az első ilyen landolás volt. Jelenleg másfél óra a repülőút úgy, hogy Kolozsváron, Aradon vagy Marosvásárhelyen le kell szállniuk a határellenőrzési kötelezettségek miatt, de amint Románia belép a schengeni övezetbe, ez még inkább lerövidül.

Bár nem reklámozták a landolást, mégis sok kíváncsiskodót vonzott az Embraer 120ER típusú gép landolása. A történelmi pillanatot a repülőtér építője, a Bayer cégcsoport vezetője, Balázs Attila sem hagyta ki, és azt is elárulta, hogy jövő évtől napi két járatot terveznek indítani Gyergyóremete és Budapest között. Az egyik a vállalkozásaik alkalmazottainak szállítását szolgálja, a második pedig a nyílt, bárki által elérhető utasforgalmat biztosítja. Az eseményen részt vett Barti Tihamér, az RMDSZ gyergyói területi elnöke, valamint Laczkó-Albert Elemér polgármester is.

A székelyföldi fejlesztésekhez szükséges az utazás lerövidítése

PestiSracok facebook image

A repülőtér szükségessége azért fogalmazódott meg a vállalkozóban, mert egy időben százezer kilométereket autóztak évente Budapest és Bukarest között, a két országban zajló projektjeik között ingázva. Fel kellett ismernie, hogy ha itt, Székelyföldön komoly beruházásokat terveznek, fejleszteni kívánnak a térségben, akkor elengedhetetlen a megközelíthetőség. Balázs Attila a lapnak elmondta azt is, hogy még van tennivaló a reptéren: most következik a hangárok, az utasforgalmat kiszolgáló váróterem építése, de jövőre készen áll majd a létesítmény, hogy a tervek szerint évi 15 ezer fős utasforgalmat bonyolítson le. A Gyergyóremete–Budapest járat mellett persze más célpontok fele is megindulhat innen a forgalom.

A családoknak nem kell szétszakadni

Barti Tihamér, az RMDSZ gyergyói területi elnöke elmondta, hogy az elmúlt évek erőfeszítései, a közös gondolkodás nemcsak a Bayer cégcsoport fejlesztéseit, hanem 30 székelyföldi vállalkozó itthoni beruházásait is elindította. Ugyanakkor ezeknek a cégeknek nagyon sok Hargita megyei alkalmazottja van, akik így többet tudnak itthon lenni a családjaikkal, és sokan vannak, akik haza szeretnének költözni, itthon dolgozni.

Laczkó-Albert Elemér polgármester pedig arról beszélt, hogy eleinte nem volt túl bizakodó a reptér kialakításával kapcsolatban, de aztán látta, hogy milyen elszántsággal dolgoznak annak megvalósításán.

– hangsúlyozta.

A replülőt Ármai Zoltán pilóta vezette, aki nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy ő avathatta fel a repteret, ugyanis keveseknek adatik meg, hogy ő lehet az első, aki a gépének kerekével nyomot hagy a repülőtér kifutópályáján. Somogyi Tóth Dániel, a légitársaság alelnöke pedig kifejtette: sok éve dolgoznak azon, hogy kapcsolatot teremtsenek Magyarország és Erdély között, ami autóval, vagy vasúton nehéz, de légi úton már megoldható.

Forrás/Fotó: Székelyhon.ro

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.