Pesti Srácok

A spanyol Néppártnak abszolút többségre lenne szüksége a beiktatási szavazás első fordulójában

A spanyol Néppártnak abszolút többségre lenne szüksége a beiktatási szavazás első fordulójában

Vállalta a kockázatot, és elsőként a konzervatív Néppártot (PP) kérte fel a kormányalakításra VI. Fülöp. Spanyolország királya hétfőn és kedden meghallgatta a parlamenti pártok képviselőit, majd a házelnökön keresztül bejelentette a döntését, miszerint a július 23-i választásokon győztes Alberto Núnez Feijóót bízza meg először azzal, hogy kormányt alakítson. Az uralkodó azzal indokolta a döntését, hogy nem kívánt szakítani a hagyományokkal, és azt a jelöltet akarta választani, akit a választópolgárok többsége támogatott, ez pedig a Néppárt vezetője, aki 137 mandátumot szerzett a kongresszusban, írja a Magyar Nemzet.

A királyi ház a közleményében azt is kiemelte, hogy a VI. Fülöp által lefolytatott konzultációkon kiderült, hogy három kis párt, köztük a Vox, a jobbközép Kanári Koalíció és a Navarrai Népszövetség is támogatja Feijóo beiktatását. Ez azt jelenti, hogy a Néppárt 172 igen szavazatot már magáénak tudhat, és mindössze négy voks választja el az abszolút többségtől, amire a kormányalakításhoz szüksége van.

A szocialista párt jelezte, hogy tiszteletben tartja a király döntését, de szóvivőjük, Pilar Alegría szerda reggel már azzal vádolta a Néppárt vezetőjét, hogy szándékosan a választás megismétlésére törekedett azzal, hogy vállalta a beiktatást, mivel az egyértelműen kudarcra van ítélve.

A Sumar vezetője, Yolanda Díaz hasonlóan nyilatkozott, szerinte Feijóónak semmi esélye, és csődöt fog mondani, mivel 172 szavazat a maximum, amit képes felmutatni. Úgy fogalmazott: „Feijóo minden spanyol állampolgárt egy olyan beiktatáshoz vezetett el, amiről mindenki tudja, hogy megbukik.” Ezután hozzátette: tovább folytatják a munkát annak érdekében, hogy végül egy progresszív kormány vezethesse tovább Spanyolországot, mely érzékeny a sokszínűségre.

PestiSracok facebook image

Szerdán Francina Armengol, a kongresszus múlt héten megválasztott szocialista elnöke felkereste Alberto Núnez Feijóót, majd bejelentette, hogy a beiktatási szavazás első fordulóját szeptember 26-án rendezik meg, ugyanis a Néppártnak időre van szüksége ahhoz, hogy kialakítsa a megfelelő szövetségeket. Az időpont eltolása amiatt is fontos volt, hogy egy esetleges új választás kiírása esetén a választópolgároknak ne kelljen karácsonykor vagy szilveszterkor az urnához járulni.

A Néppártnak a beiktatási szavazás első fordulójában abszolút többséget kell felmutatnia ahhoz, hogy Feijóo lehessen az új miniszterelnök. Ha ez nem sikerül neki, akkor tartanak egy második kört, ahol viszont már elég lesz az egyszerű többség elérése, vagyis ha több igen szavazatot kapnak, mint nemet, akkor is kormányt állíthatnak Spanyolország élére. Ha viszont mindkét voksoláson kudarcot vall, ahogy azt a baloldal feltételezi, akkor a parlamenti formációknak két hónapjuk lesz arra, hogy a megfelelő szövetségek kialakításával lehetővé tegyenek egy kormányalakítást. Ebben az esetben a király a másik jelöltnek, Pedro Sáncheznek is megadhatja a lehetőséget a beiktatási szavazáson való részvételre. Ha azonban ő sem szerzi meg a szükséges többséget, akkor a király feloszlatja a parlamentet, és újabb választásokat ír ki.

A spanyolok soros uniós elnöksége, valamint a megfelelő támogatottság hiányából fakadó nagyobb kockázat miatt sokan arra számítottak, hogy a király ezúttal szakít a hagyományokkal, és nem adja meg a lehetőséget a jobboldalnak arra, hogy megpróbáljon kormányra kerülni. Egyes elemzők szerint az lett volna a logikus, ha a király elsőként Pedro Sánchezt kéri fel a kormányalakításra, mert ő nagyobb eséllyel szerezheti meg az abszolút többséget − kérdés persze, hogy milyen áron.

A szocialistáknak ugyanis még mindig a legszélsőségesebb katalán nacionalista párt, a Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért) igen szavazatát kellene megvásárolniuk, melynek ára egyebek mellett a katalán függetlenségi népszavazás megtartása és egy amnesztiatörvény. Utóbbi segítségével a párt volt vezetője, Carles Puigdemont megúszhatná a felelősségre vonást, amiért 2017-ben kikiáltotta a Katalán Köztársaságot.

Azt nem tudni, hogy a király döntésében volt-e szerepe annak, hogy a baloldal rendszeresen azokkal a nacionalista pártokkal köt szövetséget, amelyek szét akarják bombázni Spanyolország egységét, és még az e heti királyi konzultációkon sem vettek részt, ugyanis nem ismerik el VI. Fülöpöt államfőként.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/EFE pool/Sebastian Mariscal Martinez / POOL

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.