Pesti Srácok

Az EU-ban tavaly csaknem 3,7 millió tartózkodási engedélyt adtak ki első alkalommal nem uniós állampolgároknak

Az EU-ban tavaly csaknem 3,7 millió tartózkodási engedélyt adtak ki első alkalommal nem uniós állampolgároknak

Az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságai csaknem 3,7 millió tartózkodási engedélyt adtak ki első alkalommal nem uniós állampolgároknak tavaly, a jogosultságok legtöbbjét munkavállalás céljából biztosították – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

A jelentés szerint tavaly mintegy 3,7 millió tartózkodási engedélyt adtak ki, 26 százalékkal, 753 445-tel többet, mint 2021-ben, ami 2009 óta a legtöbb, a koronavírus-világjárvány előtti időszakot is jelentősen felülmúlja. A tagállami hatóságok mintegy 3 millió ilyen engedélyt adtak ki 2019-ben – jegyezték meg.

A tagországok közül Németországban nőtt a legnagyobb mértékben, 190 százalékkal az első alkalommal biztosított tartózkodási engedélyek száma 2021-hez képest. A német hatóságok a 2021-es 185 570 engedélyhez képest, tavaly 538 690 ilyen jogosultságot biztosítottak. Németországot Málta (+164 százalék; 37 851) és Írország (+146 százalék; 85 793) követte. 2021-hez képest tavaly Csehországban csökkent a legnagyobb mértékben a kiadott tartózkodási engedélyek száma, ahol 28 százalékos visszaesés mellett 53 809 ilyen engedélyt állítottak ki 2022-ben. Szlovákiában 6 százalékkal, 27 441-re, majd pedig Magyarországon 1 százalékkal, 57 286-ra esett vissza a nem uniós állampolgároknak első alkalommal biztosított tartózkodási engedélyek száma.

Az uniós statisztikai hivatal közölte: a legtöbb engedélyt tavaly foglalkoztatás céljából adták ki. Az ilyen jogosultság az összes engedély 42 százalékát tette ki, mintegy 1,6 milliót, ami 243 617-tel, azaz 18 százalékkal több a 2021-es adatoknál. A tartózkodási engedélyeket továbbá családi okokból (24 százalék), nemzetközi védelem biztosítása (21 százalék), valamint oktatásban való részvétel céljából (13 százalék) adták ki a tagországok. A nemzetközi védelem biztosítása céljából kiadott engedélyek száma 37 százalékkal, az oktatási célból kiadott engedélyek száma 33 százalékkal, a családi okokból biztosított tartózkodási engedélyek számra pedig 26 százalékkal volt több 2022-ben, mint a megelőző évben.

PestiSracok facebook image

Az uniós országok közül Németország biztosította a legtöbb, 538 690 első alkalommal kiadott tartózkodási engedélyt nem uniós állampolgárok számára, ami az EU-ban kiadott összes engedély 15 százalékát tette ki. Németországot Spanyolország (457 412), majd Olaszország (337 788) és Franciaország (324 200) követi. A munkavégzés céljából kiadott tartózkodási engedélyek legtöbbjét Spanyolországban (145 314), Németországban (81 795) és Olaszországban (66 791) adták ki. Családi okokból Németország (188 367), Spanyolország (168 804) és Olaszország (131 275) biztosította a legtöbb ilyen jogosultságot. "Egyéb okokból", köztük főként nemzetközi védelem biztosítására Németország (198 456) és Olaszország (114 256) adott ki tartózkodási engedélyt. A legtöbb oktatással kapcsolatos engedélyt Franciaország biztosította (104 777), majd Németország (70 072) és Spanyolország (58 636) – közölte az uniós statisztikai hivatal.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.